Megjelent a 444. oldal legújabb része, amiben Tóth Krisztina íróval beszélgettünk az olvasás kultúrájáról.
53 évet kellett várni rá.
57 éves volt.
Moldova nemcsakhogy magának való, kifejezetten nehéz ember volt, de mintha első novelláinak hőseit akarta volna megeleveníteni: magányos hősként küzdött, csak a maga igazságát kereste, akkor is, ha nem is volt igaza, és más nem érdekelte, nem kötött kompromisszumot.
Mora fordította németre Tompa regényét, az Omerta - Hallgatások könyvét.
„Az olvasók, különösen a diákok nem jutnak hozzá a kritikus információhoz, a könyvtárosokat és a tanárokat azért támadják, mert a munkájukat végzik. Itt az ideje, hogy a politikai döntéshozók megértsék a probléma súlyosságát.”
"Pont olyan volt megélni a bizonyosság pillanatát, mint amikor elmegy az áram és a forgó bakelit a lemezjátszón lelassul, a hangja pedig elmélyül majd elhallgat."
Az oroszul beszélőknek címzett levelet Szvjatlana Alekszievics, Vlagyimir Szorokin és Ljudmila Ulickaja is aláírta.
Viktor Pelevin lassan 60 éves már, és a nyomában sincs senki, ha a kor nagy kérdéseivel kell foglalkozni. Sci-fibe oltott buddhizmus, fantasyvel kevert konspirológia, AI-kba rejtett istenek és virtuális szerelem világvége idején.
A legendás irodalomtörténész, Szabó Lőrinc monográfusa 85 éves volt.
A politika egy olyan világ, amely közel van a költészethez - mondta a miniszterelnök a Kossuth rádióban.
Megjelent a NER-korszak legfontosabb könyve: a címe „A vadászat választott engem”. A szerzői, Semjén Zsolt és Bayer Zsolt 11 év várakozás után megteremtették a fideszes teológiát. Semjén ráadásnak megreformálta a logika tudományát.
A magyar kultúra feje szerint „jó lenne, ha adnánk a minőségre is”.
Hogy néz ki, amikor a legnépszerűbb magyar standupos már nem csak vicceket mond arról, amiben élünk, hanem egy egész regényt szentel a populista rendszereknek? És hogyan született az „Andi, ne jógázz, gyere”? Bödőcs Tibor a 444 stúdiójában járt.
A '70-es évek elejétől fiatal roma értelmiségiek egy kis csoportja hihetetlen lelkesedéssel vágott bele abba, hogy a cigányok kultúráját és létélményét, illetve eredetmítoszait méltó módon megörökítsék a művészetben. A Kései születés című dokumentumfilm erről a mozgalomról szól.