Závada Pál új regényében az 1949-ben gyújtogatással vádolt kulákokat kutatja egy forgatócsoport 1988-ban. És „ugyanez a világ úrhodik még ma is felettünk”.

Szeptember 26. és 29. között a Millenáris parkban.

Többé nem mondják be, hogy 11-kor indul a vonat a 9 3/4. peronról Hogsmeade állomásra. A csalódott olvasók hangosan fújoltak.

Szvoren Edina új kötetében kilenc kortárs szerző stílusában írt novellákat. Nádas-, Tompa-, Oravecz- és Krasznahorkai-mondatok, amiket nem ők írtak. Miért vág bele valaki egy ilyen projektbe, mi köti össze ezeket a szerzőket, hogyan alakítja ez a saját írásait? Ezekről beszélgettünk a Nem rossz könyvek podcast élőben felvett epizódjában.

A könyvhetet megnyitó és új kötettel jelentkező Nádasdy Ádámmal többek között az angol nyelv változásairól, a magyar klasszikusok „újrafordításáról”, melegség és írás kapcsolatáról, Petőfiről és az életnél-halálnál általánosabb kérdésekről beszélgettünk.

Szerhij Zsadan a Harkivot védő 13. dandárhoz csatlakozik, a rocksztár és irodalmi celeb könyvei magyarul is olvashatók.

Szabó Borbála könyve nyerte az Év Gyerekkönyve Díjat 6 éven aluli kategóriában. A következő hetekben szombatonként sorra közlünk részleteket a rangos szakmai zsűri által válogatott legjobb könyvekből.

Mi változott idén a magyarérettségin, és mit szóltak hozzá a diákok? Mit lehet kezdeni a kötelezőkkel? Mik azok a szövegek, melyek heves reakciókat váltanak ki a fiatalokból? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgettünk Kovács Péterrel, a Fazekas Mihály Gimnázium tanárával.

Erdős Virág két versét közöljük a Hévíz folyóirat jóvoltából.

A szólásszabadság védelmére alakult írószövetséget sok tagja kritizálja, amért a jelek szerint Izraelt támogatja, és nem veszi elég komolyan a palesztin írók és újságírók elleni atrocitásokat.

Lectori salutem! Köszöntjük a költészet napját.

Megkapta a Formentor-díjat a spanyoloktól, egyebek közt „a képzelet elfeledett dimenzióinak helyreállításáért”.

A francia botrányíró karrierje megrekedni látszott, de a Megsemmisülni nem csak a 700 oldalas terjedelme miatt tűnik valódi nagyregénynek. Egy terrorista szekta, egy elnökválasztás és egy életvégi döntés mellett, meglepő módon, még a szeretet is megjelenik ebben a bosszantó, de gazdag világban.

Spiró György arról is beszélt: olyan kínos történetet talált Rajk Lászlóról, ami még a perben sem merült fel, és hogy miért nevezte butának, műveletlennek a nagyanyját.

Milyen a jó gyerekirodalom, és tényleg számít-e, hogy fejből mesélünk a gyereknek? Miért hallgattunk régen felnőttként is meséket, és miért lenne érdemes még ma is így tennünk? A Nem rossz könyvek podcast témája a gyerekirodalom, vendégünk Boldizsár Ildikó író, meseterapeuta és Kovács Eszter, a Pagony Kiadó főszerkesztője.