Irán ezt tagadta, és az emirátusok olajkikötőjét támadta.

Az izraeli tájékoztatás szerint a 175 aktivistát kirakták Krétán. A magyar külügy nyomon követi az eseményeket, és az athéni konzult is odaküldte, hogy személyesen járjon el a magyar férfi érdekében.

Az iráni háborúval az USA nemcsak a világgazdaságra mért súlyos csapást, magát is rosszabb stratégiai, politikai és gazdasági helyzetbe lavírozta, mint amilyenben volt. Irán a propagandaháborúban is nyerésre áll, az amerikaiak csak rossz és még rosszabb opciók közül választhatnak.

Diplomáciai konfliktus lett abból, hogy Ukrajna szerint Izrael annektált területekről származó gabonát vásárol az oroszoktól. A kijevi fellépés végül hatott, ahogy alighanem az EU-s szankciók belengetése is: a teherhajó pár nap után lerakodás nélkül hagyta el Izrael partjait.

Ukrajna szerint ezek az ügyletek nemcsak a nemzetközi normákat sértik, hanem azoknak az országoknak a belső jogszabályait is, amelyek fogadják a szállítmányokat. Az EU is készen áll a szankcionálásra, de nem lesz könnyű mind a 27 tagállam támogatását megszerezni

A különbség pedig szembeötlő.

Az amerikaik szerint Iránnak kell egy jó ajánlatot tennie, és lezárnia az amerikaik által indított háborút.

„Európa és Ázsia évtizedek óta részesül a védelmünkből, de a potyautasok ideje lejárt” – mondta Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.

Eredetileg vasárnap járt volna le a múlt héten megkötött tűzszünet. A tárgyalások után az amerikai elnök azt mondta, „komoly esély” van arra, hogy még idén békemegállapodás születik.

Amerikát és Izraelt vádolják a tűzszünet megsértésével.

Magyar szerint ő nem árult zsákbamacskát, ezt egy kormányfőnek tudnia kell.

Orbánék egyedül mentek szembe a 26 másik tagállammal. A Fidesz bukásával Netanjahu is elveszti legfontosabb európai szövetségesét.

Emmanuel Macron a Hezbollahot tette felelőssé a támadásért.

Egyúttal szokatlanul kemény hangnemben megtiltotta Izraelnek is, hogy Libanont bombázza.

Trump épp a minap beszélt arról, hogy nagyon jó a kapcsolatuk Iránnal.