Az akciót egy anticionista csoport vállalta magára, de több jel is utal rá, hogy a gyújtogatók valódi motivációja más volt. A kormány terrortámadásként kezeli az ügyet.

2026. február 28-án az Amerikai Egyesült Államok és Izrael váratlan, közös támadást indított Irán ellen. A világ szeme az olaj és gáz árára tapad, miközben a magyar kormány igyekszik menteni a menthetőt. Elhúzódhat-e a krízis, milyen globális hatásai lehetnek ennek, és hogyan hathat a magyar gazdaságra?

Ali Mohammad Naini a halála előtt arról adott ki nyilatkozatot, hogy Irán az amerikai–izraeli támadások ellenére is tud rakétákat gyártani.

Péntek hajnalban robbanások voltak Jeruzsálemben és Teheránban is, Kuvait szerint dróntámadás érte az olajfinomítójukat, ahol tűz ütött ki.

A diktatúra keményebb lett, az amerikaiak és az izraeliek sem hisznek abban, hogy most megdönthető. Az iráni ellenzékiek a rezsimet ugyan gyűlölik, de a hazájukat szeretik, és ha az előbbi megdöntése csak az utóbbi porig rombolásával együtt valósítható meg, lehet, hogy inkább nem kérnek belőle.

A térséget Oroszország is használja tengeri szállítmányozásra, valamint fegyvercsempészetre.

Egy nap alatt több mint 30 százalékkal nőtt a gázár, miután Irán az Öböl menti infrastruktúrát vette célba válaszul az izraeli csapásokra. A szaúdiak figyelmeztettek: véges a türelem.

Az Eszmail Hatib halálhíréről szóló izraeli bejelentést Teherán egyelőre nem kommentálta.

Az izraeli magánhírszerző cég kavarásait leleplező szervezet szerint ez a szlovén szuverenitás elleni támadás. Egyébként egy Orbán-szövetséges politikus érdekében.

Egy éjszaka a Közel-keleten.

Joe Kent szerint Irán nem jelentett közvetlen fenyegetést az Egyesült Államokra, a háborút „Izrael és annak erős amerikai lobbija miatt” indították el.

Ali Laridzsani az iszlám köztársaság legbefolyásosabb politikusainak egyike volt.

Évtizedeken át úgy tűnt, ők lehetnek a békés és biztonságos, csillogó oázis a közel-keleti káoszban. Úgy volt, hogy mindehhez a békét és biztonságot az amerikaiak garantálják. Mindez szertefoszlott, amint Dubajban becsapódott az első iráni drón, és nem biztos, hogy vissza lehet szerezni.

Boris Pistorius nem érti, miben lehetne egy-két európai hadihajó segítségére a nagy amerikai flottának a Hormuzi-szorosban.

Újabb orosz minátra készülő ügynöktörvény a régióban. Elképzelhetetlen Fidesz /Tisza-győzelem. Bűnvadászat és zsidózás. Újból megígért polgári Magyarország és még egy utolsó kör rettegtetés a 444 napindító hírlevelében.