Speciális biztonsági intézkedésekkel, és az intézmények dolgozóinak koronavírus-tesztelésével.
Mennyire változtatja meg a történelem menetét egy nagy járvány? Régen is gazdasági okokból akarták feloldani a járványügyi korlátozásokat? Hogy alakul át az emberek élete egy-egy nagy járvány hatására? És mikor van egyáltalán végük? Vargha Dóra történész válaszai.
Az országban teljesen megfékezték a járványt.
Azokban az államokban, ahol nincs szigorú szabályozás, az emberek 51, másutt 64 százalékuk marad otthon.
A fia, szerencsés helyzetének köszönhetően, zsebből ki tudta fizetni a tesztelést. De ezt nem mindenki engedheti meg magának.
Egy ENSZ-jelentés hívja fel a járványhelyzet eggyel kevésbé látható kockázataira.
A főpolgármester nem érti, mit nem ért a kormány a lazítási javaslatain.
Mondott egy kijózanítót az EU gyógyszer-engedélyeztetéssel foglalkozó ügynöksége.
Így látják biztosíthatónak, hogy a hamarosan újra munkába járók tartani tudják a biztonságos 1,5 méteres távolságot.
Férjével és négy másik gyerekével tartott szülőfalujába, miután a járvány miatt a városban elvesztették a megélhetésüket.
Ahol a koronavírus-járvány pusztít, ott a zárt intézményekben pusztít a legjobban. Ami az európai és amerikai idősotthonokban történt, egyelőre szinte felfoghatatlan.
A főpolgármester szerint kérdés, hogy miután a járvány főleg a kórházakban és onnan az intézményekbe kerülve van jelen, a kormány miért hezitál, bizonytalankodik a budapestieket érintő korlátozások fokozatos és biztonságos enyhítéséről döntést hozni.
A parkok csak a kevésbé járványveszélyes "zöld zónában" lehetnek nyitva, ott is csak külön engedéllyel.
Az elmúlt 24 órában Nagy-Britanniát is túlszárnyalta a beazonosított fertőzöttek száma.
Ezért hal bele több férfi a koronavírusba.