Nyolc hónap után. Négy elődjét Erdoğan rúgta ki.
A jegybank írása úgy tűnik, helyre is pofozta a magyar valutát.
Idén már harmadszorra.
A kínai–magyar gazdasági együttműködésről is tárgyalt.
Kereszt nélküli templomon miatt háborognak az egyházak, de egy parlamenti képviselő is.
A parlamentben a pénzügyminizster is úgy látta, hogy a jegybank önállóan nem tud megbirkózni az inflációval.
Csak éppen túl nagy falat nekik az infláció.
Az MNB szerint Parragh „súlyos tájékozatlanságáról tett tanúbizonyságot”, „az alapvető gazdasági összefüggéseket sem érti” és „nemcsak a gazdasági ismeretei, hanem szövegértési képességei is gyengék”.
Nem lesz konkrét szabály arra, mikor és mennyire kell a költségvetésből visszapótolni az MNB veszteségét, csak ha ilyen helyzet „hosszabb ideig” áll fenn, akkor „elfogadható időn belül” „megfelelő mértékre” kell visszapótolni.
A kérdésre, hogy az államnak van-e joga ahhoz, hogy lefoglalja a jegybank tulajdonát, azt válaszolta, „az államnak mindig van joga módosítani a jogszabályt”.
A miniszternek nem tetszik az a kifejezés, hogy ultimátumot adtak volna bárkinek, inkább az együttműködés a helyes kifejezés. De ez nem jelenti azt, hogy ne kellene beavatkozni például üzemanyagárakba.
A jegybank a honlapján tette közzé első féléves jelentését.
A jegybank így 2023-ra már akár enyhe recessziót is elképzelhetőnek tart éves átlagban.
A választások előtt még optimistább előrejelzéseket adtak ki.
Az MNB utoljára 2022. szeptember 27-én emelte meg az alapkamatot, 125 bázisponttal 13 százalékra.