A volt alelnöknek igazán jól jött, hogy az eredmények helyett egy napig az eredmények hiánya volt a téma. Pedig meglepő eredmény született, a jelen állás szerint a legfiatalabb jelölt, Pete Buttigieg nyerhette az első versenyt.
Ki is kapott végül Jimmy Cartertől. Túl sokat azért nem kell ebbe belelátni, de azzal együtt, hogy egyre nő az impeachment támogatása is, már aggasztó is lehet ez Trumpnak.
A kaland Donald Trump állásába is kerülhet. A történet főszereplőinek egyike jó tíz éve még Magyarországon is nagy úr volt. A jövő évi amerikai elnökválasztás első nagy témája a kelet-európai földgáz lett.
Épeszű ember már nem kételkedhet abban, hogy az elnök hivatali hatalmát saját önző érdekei érvényesítésére használta. De hiába egyértelmű a bűnössége, az már politikai kérdés, hogy ezért leváltják-e.
A török kormány pedig még az erről szóló szavazás megtörténtét is tagadja.
Úgy érzi, kötelessége küzdeni a korrupció ellen.
Amikor úgy tűnt, hogy főnökén már csak a csoda segíthet, Ukrajna legfőbb ügyésze hirtelen vizsgálni kezdte a Trumpot nagyon érdeklő ügyeket. Hogy aztán Porosenko elnök veresége után minden korábban hangoztatott vádját visszavonja.
Addig becsüljük meg ezt a jóembert, amíg még lehet!
Az amerikai elnök valamiért azt gondolta, hogy kollégájával folytatott telefonbeszélgetésének leirata az ő igazát bizonyítja. Pedig az alapján egészen konkrétan utalt arra, hogy szívességet kér a sok amerikai segítség fejében. Már önmagában ez is rendkívül terhelő, mi lehet akkor azokban az iratokban, amit kormánya megpróbált eltitkolni a törvényhozás előtt?
Most már szinte biztos, hogy egy 391 millió dolláros amerikai segély visszatartásával próbálta kizsarolni, hogy az ukrán kormány légből kapott, többszörösen cáfolt vádak alapján indítson eljárást legfőbb demokrata riválisa, Joe Biden egykori alelnök ellen.
Már két sikertelen próbálkozása volt 1988-ban és 2008-ban. Amerika legidősebb hivatalba lépő elnöke lenne, ha győz.
A demokrata választók legszívesebben Joe Biden volt alelnököt látnák az elnök kihívójaként 2020-ban.
A vita tárgya most az, hogy a 75 éves volt alelnök vagy a 71 éves jelenlegi elnök verné-e meg a másikat.
Az IMF vezér Christine Lagarde és a távozó alelnök, Joe Biden a középosztályok állapota miatt aggódik.
Nem tudni, ki lesz ott az amerikai kormányzatból a kubai temetésen.