A tüntetések ereje és országos kiterjedése meglepte a kubai kommunista diktatúra idős vezetőit. Az országban alig van internet, ami van, azt is cenzúrázzák, de a tiltakozóknak mégis sikerült néhány fontos információt elterjeszteni. Lehet, hogy a párt ezúttal nem oldja meg olyan könnyen a helyzetet, mint Fidel Castro idején.

Visszavonta Trump korábbi döntését.

A kezdeti kitelepítési program várhatóan 2500 embert érint, és a vízumkérelmük elbírálásáig amerikai katonai létesítményekben helyezik el őket.

Azt mondják, így kizárják a korrupció lehetőségét. Obama egykori tanácsadója szerint pont a nyilvánosság segíthetne tisztán látni.

Biden azt is közölte Putyinnal, akivel telefonon beszélt, hogy "minden szükséges lépést" megtesznek az ilyen támadások ellen.

72 pontban sorolja, hogy tíz kormányzati ügynökség milyen lépéseket tehet a verseny fokozására és a monopóliumok megtörésére.

Nehéz arányos választ adni erre a fenyegetésre, pláne úgy, hogy az ne provokáljon ki súlyosabb csapást. Hiszen még azt is nehéz bizonyítani, hogy ki volt az elkövető.

Minél gyorsabban, annál biztosabb, hogy közben nem veszítenek embert.

Az amerikai elnök szerint akkor érdemes belevágni valamibe, ha az hasznára válik az Egyesült Államoknak, és az elsőn kívül a második-harmadik-negyedik lépést is tudják. Azt pedig, hogy a riválisai valójában mit akarnak, személyes ismerkedéssel puhatolózza ki.

Az más kérdés, hogy a szabályoknak továbbra is így kell-e maradniuk.

A múlt héten összeomlott ház romjai alól eddig 18 áldozatot emeltek ki, de további 145 emberről nem tudni semmit.

A választási szabályok átírásával megkönnyítette volna a szavazást az amerikai állampolgároknak. Nem sikerült.

A diplomáciai kapcsolatok újraélesztése volt a múlt heti, hirtelen véget ért Biden-Putyin csúcs egyetlen kézzelfogható eredménye.

A két platform tiltását még Donald Trump rendelte el tavaly nyáron.

Ha igazak a pletykák, akkor Tung Csing-vej az eddigi legmagasabb rangú tisztségviselő, aki elmenekült a Kínai Népköztársaságból.