A bizalom tere, az amerikai szólásszabadság, szexbotrány következményekkel, használhatatlan diplomák és március 15-e emlékezete a 444 napindító hírlevelében.

Évtizedekkel ezelőtt felmerült már az ötlet, a jelenlegi geopolitikai őrületben pedig a puszta gondolatkísérlet politikai lehetőséggé vált.

Egyelőre nem tudni, pontosan mire vetnék ki a vámokat.

Hogy mi lesz a kanadai acélra és alumíniumra kivetett 50 százalékos vámmal, azt nem tudni.

„Egyetlen logikus megoldás van: Kanada váljon az imádott ÖTVENEGYEDIK ÁLLAMMÁ! Így minden vám – és minden más – eltűnne!” – írja az amerikai elnök.

A globális felmelegedés nemcsak Grönland, hanem az egész Északi-sarkvidék jövőjét megváltoztatja. A világ legnagyobb szigetén kedden választanak. A parlamentbe jutásra esélyes pártok közül három függetlenségpárti, a támogatottságuk összesen 70 százalékos.

Mike Carney korábban a kanadai és az angol jegybank elnöke is volt, ő lesz az első olyan miniszterelnök az országban, akinek nincs politikai előélete.

A támadók válogatás nélkül, vaktában lövöldöztek, a rendőrség szerint rendkívüli szerencse, hogy nem történt nagyobb tragédia.

A sérülések „a kisebbektől a kritikusig terjednek”.

A mexikói elnök így egyelőre nem látja szükségesnek az ellenintézkedések bevezetését.

Pedig hétfőn még azt mondta, hogy nincs esély semmilyen utolsó pillanatos megállapodásra, ami megakadályozná a vámokat életbe lépését.

Senki sem tudja, hogy marad-e a 25 százalékos vám, Trump szerdán bejelenthet valamit.

A kanadai miniszterelnök keményen bírálta Donald Trumpot a nemzetközi vámháború miatt.

Még a konzervatív sajtó is az ország történetének legostobább vámjának nevezi a Kanadára és Mexikóra kivetett vámokat. Ha Trump nem hátrál meg, nemcsak a kanadai és mexikói, de az amerikai fogyasztók is érezni fogják a következményeket.

Az USA keddtől 25 százalékos importvámot vetett ki Mexikóra és Kanadára, a kínai termékek vámját pedig az eddig 10 százalékról 20 százalékra emelte,