A külügyminiszter egy háromórás autóutat spórolt meg elegánsan.
A magyar államfő egy 2001-es adatot mondott be a davosi Világgazdasági Fórumon.
De figyelmeztető lövésekkel megállították őket.
Budapestről értékelte az évet a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.
A Fidesz alelnökéből lett köztársasági elnök a Hír TV-nek adott ünnepi interjút.
26 ember sérült meg, közülük hat súlyos állapotban van. Egy helyi lap szerint a robbantó meghalt.
Még Ukrajnától is várunk lépéseket – mondta a 444-nek Zubánics László, az UMDSZ elnöke, aki hiába kérte kárpátaljai politikusokkal együtt Orbán Viktort, hogy támogassa az ország uniós integrációját. Zubánics nemcsak erről beszélt, hanem az ukrán nemzetépítéssel kapcsolatos álláspontjukról és arról is, hogyan született a levelük.
Hiába kérik a magyar vezetők, akkor sem támogatja Ukrajna EU-csatlakozását
Kárpátalja mindig is az ország legszegényebb területei közé tartozott, ám a háború kitörése óta 180 százalékos munkahely-növekedés következett be. Emellett nem csupán a csempészet futott fel, hanem többek közt az IT-szektor is, sokan már Ukrajna Szilícium-völgyeként emlegetik a megyét.
Hasonló levelet írtak, mint a magyar kisebbségi vezetők Orbán Viktornak.
Az ügy még januárban kezdődött, azóta kétszer rúgták ki Schink Istvánt, indoklás nélkül.
„Ukrajna az elmúlt évben jelentős előrelépést tett a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítására vonatkozó európai bizottsági ajánlások végrehajtása terén. Az ukrán parlament által elfogadott új törvényjavaslat jelentősen tükrözi a nemzeti kisebbségek érdekeit, és teljes támogatásunkat élvezi” – írták.
A megyei hadkiegészítő parancsnokság „kilátásba helyezte a rajtaütések folytatását”.
David Pressman amerikai nagykövet szerint figyelemre méltó, hogy egyetlen tisztviselő sem fogadta el az Egyesült Államok ajánlatát.
De minden más határon túli közösség nyilvánosságában is erőteljesen jelen vannak konteókra épülő narratívák. A Political Capital ezeket vizsgálta legújabb kutatásában.