Legalább is 2024 első három hónapjában nem hozott kegyelmi döntést sem Novák Katalin, sem Sulyok Tamás.
A három módosító a köztársasági elnök kegyelmezési jogkörével, a Magyar Honvédséggel és a közös uniós hitelfelvétellel foglalkozik.
A miniszter arról is beszélt, hogy nem kizárt, hogy nem lesz politikus 2026-ban.
Ez volt Magyar Péter az első olyan beszéde, ahol kizárólag a Fideszt és a kormányt támadta. Maszatolásnak állította be a kormány új gyerekvédelmi törvényét.
Indokolásában a bíró azt mondta, hogy a Kúria hasonló ügyekben hozott precedensértékű ítéleteiben is azt állapította meg, hogy a kegyelmi eljárások iratai nem közérdekű adatok.
Hiába az új törvénycsomag, Kocsis Máté elismerte, hogy a háború marad a fő témájuk.
Elég egyértelműnek tűnő jelzés.
A püspök beszédének kiszivárgott leirata szerint Kónya Endre kegyelmi kérvénye mögött is több református lelkész áll.
Egyikük szerint példátlan, hogy egy ilyen ügyben egy püspök érintett legyen.
A vizsgálat záróülésén nem jelentek meg sem a fideszes képviselők, sem az egykori fővárosi és állami fenntartó intézmények beidézett vezetői.
A református egyház tíz tagja szerint a kegyelmi ügyben is érintett Balognak már rég le kellett volna mondania a Dunamelléki Egyházkerület püspöki székéről is - amit a zsinati lelkészi elnöki tisztségéről való lemondás ellenére megtartott.
„A NER-hez hasonló illiberális látszatdemokráciákban az ellenzéknek vagy hitelessége van, vagy állami támogatása.”
A Fidesz frakcióvezetője Bayer Zsolt műsorában mondta el, hogy április vége felé nyújtják be az új gyermekvédelmi törvényt.
A nevét nem mondták ki, de volt olyan szónok, aki szinte a teljes beszédét neki szentelte. Leszámolás legendákkal, előrehozott választások, pentitók és a nagy kérdés: „Mi a csudára lehetne büszke egy kormánypárti”? Riport a DK-MSZP-Párbeszéd kampányindítójáról.
Van, ahol TikTok-videókról ismerik, és van, ahol szavaznának is rá. Falukocsmától nagyvárosig mindenfelé beszélgettünk az emberekkel Magyar Péterről és politikai esélyeiről.