Nagy-Britannia nemzetbiztonsági okokból kiutasított egy Londonban diplomázott és ideje nagy részét ott töltő kínai üzletembert, aki András herceg bizalmába is beférkőzött. Kína tombol, a britek pedig kormányzati szinten gondolkodnak a külföldi ügynökökről szóló szabályozáson. Nem lesz könnyű megvívniuk a kínai érdekekkel.
Egy övezet, egy út, sok adósság.
A közelben található a lengyel különleges erők bázisa, és a haditengerészet hajógyára is. Felmerült, hogy kritikus infrastruktúrává kéne nyilvánítani a területet.
„A kínai vállalatok elégedettek a magyarországi működési és beruházási körülményeikkel, örülnek annak, hogy Európa legalacsonyabb adóit fizetik, elégedettek az infrastrukturális körülményekkel és kifejezetten nagyra becsülik a magyar munkaerőt” – mondta a külügyminiszter.
Mindkét nagyobb pártban találtak kínai befolyás alatt működő politikusokat.
A köztársasági elnök is figyelmeztetett arra, hogy vigyázni kell az egyoldalú függőséggel.
Erre már a fél világ figyelmeztetett, de most papír van róla, hogy a kormány pontosan tudja, minek teszi ki a saját állampolgárait.
A rangsorokban jól szereplő, de Amerikában gyanakodva figyelt egyetem kivette az alapító okiratából az egyetemi autonómiát, és beleírta a Kínai Kommunista Pártot. Óriási létszámmal indulna a magyar kampusz, átrendezné a magyar felsőoktatási kínálatot.
A hivatalos indoklás szerint azért, mert a felhasználók adatait továbbadják a kínai titkosszolgálatoknak.
William Barr igazságügyi miniszter szerint míg Peking évtizedekre előre gondolkodik, addig az amerikai cégeket a következő negyedéves bevételeik érdeklik.
A Néppárt frakcióvezetője állítja: a kínaiak bevásárló körutat tartanak a járvány alatt kiszolgáltatottá vált európai vállalatok között.
A külügyminiszter ezt mondta arra, hogy Magyarország egyedüliként nem csatlakozott az EU kínai befolyás elleni kiállásához.