„Az áremelkedést nem mi csináljuk” – az OKSZ szerint ezt igazolja a májusban ismét gyorsuló infláció.
Rég látott jó hónapjuk volt a kereskedőknek.
Aki nem teszi ki az árrésstopos kormányreklámot, egymillió forintos bírságot kaphat.
De az egész EU-ban szenvednek a kereskedők. Éven belül is látványos volt a visszaesés.
Május 31-ig él ez a szabály, a kormány valószínűleg meghosszabbítaná, az OKSZ szerint fölösleges lenne.
Már februárban is elmaradt januáritól, majd márciusban tovább esett a kiskereskedelmi forgalom.
A kereskedők szerint hosszú évekre tönkreteszi a kormány a hazai kiskereskedelem működését, ha meghosszabbítja, kiterjeszti az árrésstopot.
A bolthálózat forgalma csaknem 5 százalékkal nőtt az előző évihez képest.
Az elemző szerint egyelőre biztosnak látszik, hogy az ágazat erős januári teljesítménye csak egyszeri tényezők eredménye.
A SPAR figyelemfelkeltő, piros árcímkés jelölésekkel segíti vásárlóit abban, hogy az árrésstop alá eső termékeket könnyen megtalálják az üzletekben.
A változások nem mindenhol igazolják Nagy Mártonék óriási árrésekről szóló kommunikációját, a csirkecomb ára például nem sokat csökkent. Ami pedig nem árrésstopos, az esetenként drágult is. Megnéztük, hogyan változtak az árak az érintett, és 18 másik alapvető élelmiszernél.
A kormány olyan döntéseket hoz és úgy is nyilatkozik, mintha fogalma sem lenne a piaci folyamatokról vagy az árrésről magáról. De legalább feltűnt a színen egy újabb gonosz ellenség.
Erről a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) elnöke beszélt, aki szerint az is probléma lehet, hogy a kiskereskedelmi láncok ezután nem lesznek érdekeltek az árcsökkentésben.
„A versenyalapú árképzés szolgálja a fogyasztók vásárlóerejének megőrzését.”
Napi 47 milliárd forintot vásároltunk el, két és fél éve nem nőtt ilyen nagyot a boltok forgalma.