A 2020-as gazdasági visszaesés tényleg közelebb vitte a bolygót a párizsi klímacélok tartásához, idén 7-8 milliárd tonnával kevesebb szén-dioxidot bocsátunk ki. De hogy ezt később se pótoljuk be, ahhoz most nagyon okosnak kell lennünk.

A fehéredést négy éve újra és újra feltérképező Terry Hughes szerint a jelenség már a zátony teljes 2500 kilométeres hosszán megfigyelhető.

Az ország túlnyomó részén már a múlt héten a kritikus 40 százalék alá csökkent a felső 20 centiméteres talajréteg nedvességtartalma.

Egyszerre sok országban volt a megszokottnál jóval melegebb.

A halászhálóba gabalyodás mellett a hajónak ütközés az egyik leggyakoribb baleseti halálok a nagytestű bálnáknál.

2002 és 2019 között Grönland 4550 tonna jeget veszített el, évi átlagban 268 milliárd tonnát, ami kevesebb mint a fele a tavaly nyári veszteségnek.

141 év mérései szerint.

A brit kutatók szerint a karibi korallzátonyok 15 éven belül összeomolhatnak, míg az amazonasi esőerdő fél évszázadon belül odaveszhet.

Oroszországban, Finnországban és az USA-ban is megfigyelték a jelenséget. A szakértők szerint ez növelheti a medve-ember konfliktusok számát.

A Nguy Thi Khanh által alapított civil szervezet munkája is kellett ahhoz, hogy változások induljanak el az országban, amely még mindig sok új szénerőművet tervez.

A 2015-16-os télnél is 1,4 fokkal melegebb volt.

A svéd klímaaktivista szerint a természettel nem lehet alkudozni, az EU mégis mintha erre törekedne.

Nem volt elég hideg.

140 éve mérik, azóta nem volt ilyen meleg.

1490 forintért 84 színes oldalon írunk arról, hogy túléli-e az ember a XXI. századot. Péntek este lehet utoljára megrendelni.