Ha nem sikerül gyorsan megállítani a károsanyag-kibocsátást, az összeomlások már a következő évtizedben elkezdődhetnek.
A 2020-as gazdasági visszaesés tényleg közelebb vitte a bolygót a párizsi klímacélok tartásához, idén 7-8 milliárd tonnával kevesebb szén-dioxidot bocsátunk ki. De hogy ezt később se pótoljuk be, ahhoz most nagyon okosnak kell lennünk.
A fehéredést négy éve újra és újra feltérképező Terry Hughes szerint a jelenség már a zátony teljes 2500 kilométeres hosszán megfigyelhető.
Az ország túlnyomó részén már a múlt héten a kritikus 40 százalék alá csökkent a felső 20 centiméteres talajréteg nedvességtartalma.
Egyszerre sok országban volt a megszokottnál jóval melegebb.
A halászhálóba gabalyodás mellett a hajónak ütközés az egyik leggyakoribb baleseti halálok a nagytestű bálnáknál.
2002 és 2019 között Grönland 4550 tonna jeget veszített el, évi átlagban 268 milliárd tonnát, ami kevesebb mint a fele a tavaly nyári veszteségnek.
141 év mérései szerint.
A brit kutatók szerint a karibi korallzátonyok 15 éven belül összeomolhatnak, míg az amazonasi esőerdő fél évszázadon belül odaveszhet.
Oroszországban, Finnországban és az USA-ban is megfigyelték a jelenséget. A szakértők szerint ez növelheti a medve-ember konfliktusok számát.
A Nguy Thi Khanh által alapított civil szervezet munkája is kellett ahhoz, hogy változások induljanak el az országban, amely még mindig sok új szénerőművet tervez.
A 2015-16-os télnél is 1,4 fokkal melegebb volt.
A svéd klímaaktivista szerint a természettel nem lehet alkudozni, az EU mégis mintha erre törekedne.
Nem volt elég hideg.
140 éve mérik, azóta nem volt ilyen meleg.