Az elmúlt bő két évtizedben kilenc év során is csökkent a Balaton vízszintje.
Nemcsak arra kell felkészülnünk lelkileg, hogy mocskosul meleg lesz, de arra is, hogy mennyire messzemenő következményei lesznek az egészségügyre, az élelmezésbiztonságra, a vízgazdálkodásra és a környezetünkre nézve, és mennyi pénzbe kerül majd ez.
A múltban nagyon kevés közösség élt ilyen feltételek között. Emberek milliárdjainak lakhelye válhat élhetetlenné.
A heves esőzések és viharok miatt az észak-olasz Emilia-Romagna régióban több mint húsz folyó áradt ki, egy híd összeomlott, a földcsuszamlások falvakat zártak el.
Tavaly még csak 50 százalék volt az esély rá, most viszont már 66 százalék az esély arra, hogy 2027-ig átlépjük az 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési küszöböt.
Dőlnek a melegrekordok, miközben óriási a szárazság is.
A tudatos vásárlói döntésekkel még a bolygónak is segíthetünk, de a pénztárcánk is vastagabb lesz. Az élelmiszer-pazarlás visszaszorításához pedig tényleg csak pár apróságot kell megtenni.
Sok helyen máris károsította a növényzetet.
A rizs egy bizonyos mennyiség fölött kifejezetten egészségtelen, a termesztése iszonyúan munka- és vízigényes, metánkibocsátása a polgári repüléséhez fogható. Új zöld forradalom kell, hogy tovább lehessen táplálni Ázsia több milliárd emberét.
Puszta szeretetből.
Megjelent az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentése, amely szerint már nem tűnik elkerülhetőnek az eddig kitűzött klímacél, de azon sok múlik, hogy ott meg tudjuk-e fogni vagy vissza tudjuk-e fordítani a klímaváltozást. Az IPCC elnöke szerint viszont sétálunk, miközben rohannunk kellene a cél felé.
A helyi hatóságok szerint a tömeges halhalálozást egy hőhullám okozhatta.
24 óriáscég klímaterveit elemezték kutatók. Ebből kiderült, hogy bár a legnagyobb vállalatok egyre többet beszélnek arról, hogy tesznek a klímaváltozás ellen, egyelőre ez nagyrészt üres beszédnek tűnik.
Országra szabott célkitűzést fogalmazott meg az Európai Parlament.
Hiába tiltakoztak a környezetvédők.