Ráadásul ugyanazt a verset?!!?
Lehet, hogy azért, mert rájöttek, hogy ezt igazából nem József Attila, hanem Radnai Márk írta?
Meghalt a szelíd forradalmár, aki kiállt a nyelv sokfélesége mellett, nyíltan beszélt a hitéről és a melegségéről, és hozzá mert nyúlni a magyar és világirodalom klasszikusaihoz.
Mit jelent az, hogy exmagyar? Miben hasonlít a nyelvváltás és a nemváltás? Miért gyászol a kivándorló, ha egyáltalán nem akar visszamenni? Dunajcsik Mátyással a korszakzáró verseskötetéről beszélgettünk.
Képes egy leszerepelt párt milliárdos elnöke a politikából visszavonulva művészetet csinálni? Törekedhet rá, de a nevét nem lehet letakarni, és ezzel muszáj kezdenie valamit az olvasónak. Ez itt egy kísérlet erre.
Prózában reagált a Fradi-szurkolók verses üzenetére a Demokratikus Koalíció elnöke.
A délvidéki kultúra és a magyar irodalom fontos alakja 84 éves volt. Gondolunk rá „most és mindörökre harmatos karfiollal”.
A Kormányeltörésben a világban szerteszét élő magyarok himnusza.
A nyelvvesztés, a sehova nem tartozás himnuszát írta meg a Vajdaságból Svédországba emigráló költő.
A magyar költészet egyik legnagyobb humoristájának szóteremtései 800 oldalas kötetté álltak össze, amely maga is műalkotás. Radnóti Sándor kritikája.
Kortárs ragrímek helyett klasszicista utalásoktól hemzsegő klasszikus. Kihívásnak kihívás.
Mi más tenne, mikor egy az élete, Talán nem egyedi a szemlélete.
A Majakovszkij-ügyben egy harmadik költőt is letartóztattak, de ő már korábban vádalkut kötött.
De a költő szerint „lassan már ezek a választási helyzetek sem lesznek, hogy elfogadjam, ne fogadjam, mert egyszerűen mindent kisöpörnek, ami nem az ő arany Mercedeseikből száll ki és származik”.
Lesz benne irgalom. De csak benne lesz.