A diákok tavaly az oktatás helyzete és a státusztörvény miatt tüntettek. A menet rendre a Karmelitánál végződött, ahol a rendőrség többször is könnygázt vetett be.
Annyi minden történt januárban a magyar közéletben, hogy a felére sem emlékszünk már. Új sorozatunkban a felejtés megelőzése érdekében havi rendszerességgel összefoglaljuk a NER történéseit.
Böröcz László I. kerületi polgármester utasítására. A polgármester azt mondta, a visszajelzések alapján a kordon nem a jó megoldás, ők pedig olyat szeretnének, amivel az emberek döntő többsége egyetért.
Szoft-menczeriánus stílusban üzent „a pitiáner fideszes Böröcz Lacikának”, aki a bástya elé ronda kordont állító önkormányzat polgármestere.
Január 1-jén kerítették el a Halászbástya alsó részét, és tábla hirdeti, hogy 1500 forintért lehet csak kinézni a Dunára.
Az I. kerületi közgyűlés szerint egyelőre egy hónap próbaidőre szól ez a megoldás.
Perlaki-Borsos Noel társaival tavaly novemberben ment demonstrálni a Néprajzi Múzeumba, ahol egy kiállításon elkordonozták a melegeket ábrázoló fényképeket. Bár a múzeum nem tett bejelentést, a BRFK hivatalból eljárást indított ellene, amiért nem jelentették be a gyűlést.
A környékbeli utcákra két napig csak az ott élők mehetnek be. Sapka, sál, személyi és lakcímkártya!
A rendőrség szerint a török elnök látogatása idején nem volt a szomszédban építkezés, így nem volt szükség a kordonra sem.
Megkoszorúzták a magyar hősök emlékkövét.
A török elnök a távolból elintézte azt, amivel az ellenzék március óta hiába próbálkozott.
Az április eleji kordonbontáson a mentelmi joggal rendelkező képviselő vérző arccal került a földre.
Hadházynak válaszolt Rétvári.
Vizsgálják, hogy miért.
Hadházy szerint eddig is nyilvánvaló volt, hogy „cinikus hazugság” volt az „építési kordon” folyamatos emlegetése.