Az USA korábban már támadta a kis szigetet – amin Irán olajexportjának döntő része halad át –, de Trump most felvetette az elfoglalás lehetőségét is. Egy ilyen amerikai akció nemcsak újabb gazdasági sokkot, hanem katonai eszkalációt is hozhat.

De más közel-keleti térségekben is bizonytalan a helyzet.

Nyugati hírszerzési források szerint Moszkva fegyvereket, valamint élelmiszert és gyógyszert juttat Teheránba, a több ütemben zajló szállítási művelet előkészítését hamarosan befejezik.

Irán a saját feltételeihez kötné a háború lezárását.

Az amerikaiak elutasítják az Irán elleni háborút és az üzemanyagárak emelkedésének sem örülnek. Trump 2024-ben a gazdaság felvirágoztatásával kampányolt, a megélhetési költségek viszont egyre nőnek - derül ki a Reuters/Ipsos legújabb felméréséből.

Arról állítólag még nem született döntés, hogy a csapatok belépnének Irán területére.

A Hormuzi-szoros csapdájában van az amerikai elnök. Trump szerint egyeztetett Iránnal, Teherán szerint ez nem igaz.

Miután szerinte „nagyon jó és termékeny megbeszéléseket” folytatott „a közel-keleti ellenségeskedések teljes és végleges rendezéséről”.

Új intézkedéscsomaggal mérséklik a Közel-Keleten zajló háború miatt emelkedő energiaárak hatását.

A világon egyedülálló tudása van Ukrajnának ezen a téren, most a közel-keleti országoknak és az USÁ-nak értékesítenék a technológiát és a tapasztalatot.

Péntek hajnalban robbanások voltak Jeruzsálemben és Teheránban is, Kuvait szerint dróntámadás érte az olajfinomítójukat, ahol tűz ütött ki.

A térséget Oroszország is használja tengeri szállítmányozásra, valamint fegyvercsempészetre.

Egy nap alatt több mint 30 százalékkal nőtt a gázár, miután Irán az Öböl menti infrastruktúrát vette célba válaszul az izraeli csapásokra. A szaúdiak figyelmeztettek: véges a türelem.

Irán szerint Kijev már bevonódott a közel-keleti háborúba, és ezzel legitim célponttá vált.

Három nap alatt több légvédelmi rakétát lődöztek el, mint Ukrajna négy év alatt. A lengyelek is aggódnak.