A károk arra utalnak, hogy az amerikai hadsereg alábecsülte Irán harci képességeit és egyes bázisokat nem védett kellőképpen.

„Egyetlen amerikai haditengerészeti hajót sem ért találat” – írta az amerikai Középső Parancsnokság.

A haditengerészet szerint az akcióban mintegy 15 ezer katona, több mint 100 repülő, valamint hadihajók és drónok vesznek részt.

Egy friss jelentés szerint a világ egyre kevésbé érzi magát biztonságban, és ezt a katonai kiadások növelésével próbálja ellensúlyozni.

Eredetileg vasárnap járt volna le a múlt héten megkötött tűzszünet. A tárgyalások után az amerikai elnök azt mondta, „komoly esély” van arra, hogy még idén békemegállapodás születik.

Közben Donald Trump szerint már a hétvégén újabb amerikai–iráni tárgyalások jöhetnek, azt állította, közel a megállapodás.

„Nem akarom, hogy ez megtörténjen, de nagy valószínűséggel így lesz” – írta az amerikai elnök.

Közben az amerikai és az iráni hadsereg is nagy erőkkel keresi a pénteken lelőtt amerikai vadászgép eltűnt pilótáját.

A busehri atomerőmű is érintett a harcokban, a Roszatom a legrosszabb forgatókönyvtől tart.

Az európai országok sorra hoznak hasonló döntéseket. Várjuk a kormány válaszát, hogy Magyarországtól kértek-e segítséget az iráni háború logisztikai támogatásához.

Közben zajlanak a tárgyalások is.

A Hormuzi-szoros iráni blokádja már nem csak regionális krízis: az olaj-, LNG- és műtrágyaszállítások drámai visszaesése egyszerre fenyegeti Ázsia energiaellátását, Európa üzemanyagpiacát és a globális élelmezésbiztonságot. A szakértők szerint a valódi sokk még csak most következik.

Washington azt javasolta, hogy az egyik lengyel Patriot üteget vezényeljék át a Közel-Keletre. A lengyel védelmi miniszter viszont közölte, a rendszerek továbbra is Lengyelország és a NATO keleti szárnyának védelmét szolgálják.

Tovább eszkalálódik a közel-keleti konfliktus: egy kuvaiti olajszállítót ért iráni dróntámadás az Egyesült Arab Emírségek közelében, miközben Dél-Libanonban az ENSZ indonéz békefenntartói vesztették életüket.

Az USA korábban már támadta a kis szigetet – amin Irán olajexportjának döntő része halad át –, de Trump most felvetette az elfoglalás lehetőségét is. Egy ilyen amerikai akció nemcsak újabb gazdasági sokkot, hanem katonai eszkalációt is hozhat.