A statisztikai hivatal szerint márciusban haltak meg kiugróan sokan Magyarországon, a napi jelentések szerint áprilisban.
Hónapokon át folyamatosan nőtt azoknak az aránya, akik biztosan tervezik beoltatni magukat, a múlt héten mértek először stagnálást. Kicsit csökkent az oltást biztosan elutasítók aránya.
Ezeknek az árát erősen befolyásolja a jövedéki adó változása.
Az év első három hónapján a Dél-Dunántúlon nőtt a leginkább a halálozások száma, Budapesten a legkevésbé.
Érthetetlen, miért kockáztatja a KSH elnöke hivatalának hitelét olyan adatok önkéntes közzétételével, amelyekről könnyen kimutatható, hogy valótlanok. Nagyon káros lenne, ha a lakosság bizalma a számaink gondozásával megbízott hivatalnokokban is megrendülne.
Pedig ez fontos adat, mert a kormány szerint ez mutatja meg a járvány elleni védekezés sikerét.
Így aztán már jobbak is a mutatók.
A többlethalálozás jóval magasabb volt novemberben és decemberben a koronavírus hivatalos áldozatainak a számánál.
Kilenc hónappal a koronavírus megjelenése és az első lezárások után jelentősen csökkent a születések száma Magyarországon.
Az biztos, hogy a koronavírus jelentősen hozzájárult a többlethalálozáshoz, de nehéz összevetni a mostani számokat az influenzás adatokkal.
2019-hez képest ebben a két hónapban 11 084-gyel többen hunytak el. A covid-áldozatok hivatalos száma ugyanekkor 7 778 volt.
Ebből 8546 a hivatalos covid-áldozatok száma.
Gyökeres változás van a KSH új statisztikáiban, az adatok már nem mutatják azt, hogy a többlethalálozás messze meghaladja a járvány hivatalos áldozatainak a számát.
Bár a KSH már tudja az októberi munkanélküliségi adatokat is, még csak most árulta el a júniusi számot.
De jelentős az éven belüli kilengés: a második negyedévhez képest 11,3 százalékkal nőtt a harmadik negyedéves GDP a KSH friss adatai szerint.