A Kercsi-szorosi hídon egy vonat haladt át, a vasúti sínekkel párhuzamusan futó közúti híd egy része összeomlott.
Az orosz hatóságok náculásban találták vétkesnek őket.
Kijev kérte erre a balti államok, Lengyelország és Grúzia hatóságait.
Nagy hatótávolságú fegyverzetet akar a Nyugattól az ukrán katonai vezetés, a 2023-ra és még hosszabb távra tervező tábornokok szerint akkor egyenlítődhetnek ki az erőviszonyok, ha az orosz nép is a bőrén fogja érezni a háború következményeit.
Az oroszok már a Közel-Keletről hozzák a vasat az ukránok ellen.
Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy még nem állnak készen a tűzszünetre.
A herszoni ellentámadás előkészítésével rákényszerítették az oroszokat, hogy erőket csoportosítsanak át északról, ahol Szlovjanszk térségében sikeres ukrán akciók indultak. Közben az oroszok próbálják iszlamista terroristákra fogni a krími robbanásokat.
„Demilitarizáció folyamatban” - írta Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója a Twitteren.
„Nincs annyi naptej, ami megvédené őket a jogtalanul megszállt területeken felszálló füsttől” - írják.
Egyelőre nem tudni, mi történt.
Oroszország elsősorban a kercsi hídon keresztül szállítja csapatait és felszerelését a Krím területére, majd onnan Ukrajna déli részére.
A dél-ukrajnai régióra elsősorban azért van szüksége Oroszországnak, mert ivóvizet és áramot a Krím elcsatolása előtt onnan kapott a félsziget.
Egy krími képviselő és egy krími szenátor újonnan megszállt területeket csapna a félszigethez, hogy az újra önálló körzet lehessen Oroszországban.
„Ez le van vajazva, ahogyan Oroszországban mondják” – mondta a fehérorosz elnök.
Bekérették a nagykövetet a külügyminisztériumba, hogy magyarázkodhasson.