A magyar munkaerőpiaccal nincsenek túl nagy problémák.
Lassan két éve tart már a beruházási aktivitás csökkenése, de ilyen rossz mutatókat még a Covid idején se láttunk.
Májushoz képest 6,4 százalékkal esett vissza a termelés.
Teljes bukásnak még nem mondhatjuk, de a kormány akkugyárakra alapozott iparstratégiája most éppen csúfos kudarcnak tűnik. Tavaly októberben még 300 milliárd forint fölötti értéket termelt az ágazat, ez mostanra 200 milliárd alá esett.
A jármű-, illetve akkumulátorgyártás jócskán visszahúzza a teljesítményt.
Júliusban 4,1 százalékos volt az éves áremelkedés. Az üzemanyagok egy év alatt 6, egy hónap alatt 3,8 százalékkal drágultak.
Tovább szenved a magyar gazdaság húzóágazata.
Ezzel az összeggel és adatokkal a kormány sem lehet elégedett. A háztartások ugyanis nem épp úgy viselkednek, ahogy azt várták volna.
El kell érni, hogy Magyarország demográfiai értelemben önfenntartó állapotba kerüljön 2035-re, mondta Orbán Viktor Tusnádfürdőn. Reális ez a cél? Mi történik, ha nem valósul meg? Erről kérdeztük Kapitány Balázs demográfust.
Az eurozóna gazdasága közben éppenhogy bővült. Az elemzők szerint már a csökkentett magyar növekedési cél sem lesz tartható.
Nehezen van olyan terület, ami biztosíthatná a dinamikus növekedést, hogy 2 százalék felett legyen idén a GDP-növekedés.
Az első negyedévinél rosszabb teljesítményt nyújtott a magyar gazdaság, sőt három hónap alatt 0,2 százalékkal csökkent is a GDP.
Az április-június időszakot nézve nemcsak a foglalkoztatottság, de a munkanélküliség is nagyobb lett tavalyhoz képest.
Felgyorsult a népességfogyás, félév alatt 24 292-vel többen haltak meg, mint ahányan születtek.
Átlagosan. A nettó mediánbér 363 900 forint volt. Lendületesen nő a reálkereset is.