Mindössze 85 200 gyerek született 2023-ban Magyarországon. Korábban nem volt olyan év, amikor a születésszám ne haladta volna meg a 88 ezret. A népesség 42 ezerrel csökkent, ez annyi, mintha elnéptelenedett volna Hódmezővásárhely.
A pénzügyi szektorban dolgozók havi átlagos bruttója közel járt az egymillióhoz.
Ha a 43 százaléknyi vallásos magyart vesszük 100 százaléknak, mindjárt jobban megfelelünk a keresztényi retorikának.
Orbán Balázs az inflációs adattal büszkélkedett, de Erika résen volt.
Öt év alatt megduplázódtak az állam bevételei és kiadásai, miközben a nominális GDP kevesebb, mint 60 százalékkal nőtt.
A legnagyobb súlyú ágazat termelése 19,2 százalékkal csökkent.
A tavaly 17,6 százalékos magyarországi infláció 1997 óta nem látott szintet jelent. Volt két év, amikor még csökkentek is az árak.
2023-ban az előző évhez képest legjobban az élelmiszerek drágultak: 25,9 százalékkal.
A statisztikákban ráadásul a szivárványcsaládok tényleges számának csak egy része jelenik meg.
Novemberben éves és havi szinten is csúnyán visszaesett. Csak kokszban-kőolajban és vegyianyag-gyártásban jeleskedtünk.
Az élelmiszerboltok forgalma viszont már közelített az egy évvel korábbihoz.
És ez csak az első 9 havi adat volt. A KSH jelentése szerint már szeptember végén a GDP 5,4 százalékán állt a kormányzati szektor hiánya, ami 2,1 százalékponttal rosszabb volt a 2022-esnél.
Az eddigi adatok azt mutatják, hogy történelmi mélypontra zuhan idén az újszülöttek száma.
Reálkeresetekben sikerült visszatérni a másfél évvel ezelőtti szintre.
Novemberben éves szinten 7,9 százalékkal nőttek, októberhez képest nem változtak az árak.