„A magyaroknak van ez az elképzelésük, hogy az egy politikai kommunikációs eszköz, hogy folyamatosan imperialistákról és gyarmatosítókról és Brüsszelről és Soros Györgyről beszélnek. Márpedig ez egy fantázia.”
Nem ítéltük el azt, hogy az észak-koreai rezsim rakétákat szállított az oroszoknak. Szijjártó minisztériuma kilenc szóval MINDENT elmagyarázott.
A sikert az intenzív nyugati kapcsolatrendszer és a dübörgő keleti és déli nyitás jelzi.
A kormány megmondta előre, most sem hallgattak rájuk. Lavrovval beszéltek az '56-os hősök fasisztázásáról. A külügyminiszter a külügyi bizottság előtt a biztonsági architektúráról való gondolkodásról és házszámokról is beszélt.
A parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint „nem a mi dolgunk eldönteni”, hogy háborús bűnös-e Vlagyimir Putyin, a V4 nem esett szét, Magyarország nemzetközi ázsiója pedig „meglehetősen magas” bizonyos nyugati körökben.
Még a tavalyi országgyűlési választás előtt.
A magyar demokrácia állapotával kapcsolatos kioktató nyilatkozataikat tegyék a fiókba!
A sajtószabadságért aggódni nem kell félnetek jó lesz.
Régi ismerős ül a helyére.
„Magyarország nem gyarmat”.
A Wagner-lázadás nem oszt, nem szoroz.
Pártpreferenciák mentén szakad ketté, hogy mit gondolnak a magyarok a külpolitikáról. Alapvetően még mindig NATO- és EU-párti a többség, de vannak területek, ahol működik a kormány propagandája. Elkészült a FES és a Policy Solutions attitűdvizsgálata.
Frissül az orosz külügyi doktrína: India, Kína közeli partnerek, Amerika egzisztenciális fenyegetés.
A CEU Demokrácia Intézetének kutatói tanulmányban elemezték az Orbán-rezsim orosz és uniós politikáját a háború kitörése előtt és után.
Orbán itt nem pont arra gondol, mint sokan ezt a kijelentést olvasva, de így is érdekes a miniszterelnök eszmefuttatása Azerbajdzsán autoriter vezetőjéről.