A korrupcióellenes intézkedések terén nem történt fejlődés, és a bírói függetlenséggel kapcsolatos „továbbra is fennálló aggodalmak kezelésében” sem.
„Fontos, hogy a magyar gazdaságot a »Made in Hungary« korszakából az »Invented in Hungary« korszakába vezessük át.”
Sok jel mutat arra, hogy leszálló ágban van a globális autóipar, de itthon egyre nő a gazdasági súlya. És ezt romló munkahelyi környezet, és óriási, a társadalomra hárított költségek kísérik. Interjú Gerőcs Tamással és Meszmann T. Tiborral.
Csányi Sándor a leggazdagabb, Mészáros Lőrinc a második a 100 leggazdagabb című kiadvány listáján.
A külföldi érdekeltségű cégek aránya a 100 millió feletti szegmensben 6 év alatt 17 százalékról 13 százalékra, az 1 milliárd feletti szegmensben pedig 40 százalékról 33 százalékra esett.
Az Orbán közeléből a FIgyelő Soros-listájáig jutó közgazdász szerint a szakpolitika háttérbe kerül a nagypolitika javára, maximum a legelnagyoltabb döntések következményeit próbálhatják tompítani, vagy utólagos hatástanulmányokkal igazolni a döntést.
És a valós szám ennél is nagyobb lehet.
A növekedés 4,9 százalékos.
Többek közt százezer külföldről hazaérkező magyar munkás és duplájára növő nettó reálbérek kellenek ehhez, de az MNB elemzése szerint ez simán összejöhet. EU-s források nélkül is.
Bár tavaly csak Izlandon nőttek jobban a bérek, egy átlag szlovák így is 7,2 százalékkal keres többet egy átlag magyarnál. Azt meg inkább nem is mondom, hogy mennyit keres egy átlag szlovén.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet a novemberi tanulmányban jelzett 3,6 százalékról 4,4 százalékra emelte az idei magyar GDP-növekedési előrejelzését.
Pedig hogy lehetne gyenge az a gazdaság, amiben egy felcsúti gázszerelő néhány év alatt napi 20 óra munkával az ország egyik leggazdagabb emberévé válhat?
Inkább a biztató jelzőt használná, mert különben a kommunizmusból örökölt cinizmusa miatt a nép még gyanakodni kezdene.
GDP-ben és vásárlóerőben is bőven az uniós átlag alatt teljesítünk.