A kultúráért felelős miniszter szerint az előző kormány politikusai úgy álltak a magyar nemzeti műtárgyakhoz, mintha plázában válogatnának a számukra tetsző dekorációs tárgyak között.
Magyar Péter hétfőn este tartott idegenvezetést a Várban a kiürített Karmelitában és Rogán Antal egykori munkahelyén.
Félelmetesen vonzó femme fatale, vagy a megfelelő sósborszeszen töprengő szolid fehérnép? Ha a 20. század elején készült plakátokat nézegetjük, kevés derül ki a kor hús-vér asszonyairól, de a nőkre nehezedő ellentmondásos elvárásokról és a századforduló rohamtempóban változó világáról rengeteg minden.
Orbán Viktor korábban azt ígérte, a kormány nem fog olyan fejlesztéseket végrehajtani Budapesten, amit a főváros vezetői nem akarnak.
Zsidó származású magyar túlélők, szemtanúk és áldozatok holokauszt előtti, alatti és utáni műveit mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria. Így ábrázolták az ábrázolhatatlant.
Bajuszra tapadó sörhab, 24 órában nyitva tartó kávéházak, buli az orfeumban: nincs olyan korszak, amire mi, budapestiek kedélyesebben emlékeznénk vissza, mint a századforduló világa. Kozmetikázott képeslapok és a mögöttük lévő világ.
Részben.
Miért nem sikerül évek óta megszüntetni a beázások okát?
Nagy zivatarban a Budavári Palota rendszeresen beázik, de műtárgyak korábban még nem sérültek.
Plakátok, amelyek egyszerre próbáltak eladni és gyönyörködtetni: szeptember végéig látható az Art deco Budapest kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában.
Amikor Gerhard Richter tavaly bejelentette, hogy befejezte festészeti életművét, a világ egyik leghíresebb német művésze búcsúzott. A Magyar Nemzeti Galériában idén ősszel nyílt kiállítás segít megismerkedni a kortárs művészet nagy alakjának pályájával.
Újra megnyitott és két hétig még látogatható Sean Scully kiállítása a Nemzeti Galériában. Világszínvonalú kiállításon lehet beleveszni a kortárs absztrakció egyik legfontosabb festőjének monumentális munkáiba.
Ezen a héten Oltai Kata művészettörténészt kérdeztük meg arról, mit érdemes megnézni, hova érdemes elmenni.
A digitális fotóarchívum 350 fotóján keresztül mutatják be egy ember életét az elmúlt 100 év Magyarországán.
Visszataszító ruhátlan testekről, csúnya emberekről szóltak a hozzászólások a Bacon és Freud-kiállításról született híres Facebook-posztban. Annál nagyobb meglepetés volt, ami ezután várt a múzeumban.