Stanislav Secrieru szerint a Kreml célja, hogy elbizonytalanítsa a külföldön élő moldovaiakat, és eltántorítsa őket attól, hogy a nyugatbarát kormányra szavazzanak.
Odessza elfoglalása után.
A román védelmi minisztérium elítélte az oroszok ukrajnai civil infrastruktúra elleni „indokolatlan és a nemzetközi jogot súlyosan sértő” támadásait.
Ukrajna ingyen szenet vinne a tiraszpoli erőműnek, és segítené a létesítmény üzemeltetésében, ha Moldova cserébe a szomszédjához irányítja az áramfeleslegét.
A külföldön leadott moldovaiak szavazataiba kapaszkodik a bukott jelöltet támogató Oroszország.
Kibertámadások, bombariadók, szavazók szervezett utaztatása – az oroszok nem válogattak az eszközökben. Maia Sandu mégis nyert, győzelméhez Von der Leyen már gratulált, Orbánék még nem.
Az elnökválasztás második fordulójába magabiztosan jutott be Maia Sandu, Moldova jelenlegi, EU-párti elnöke, a népszavazás alapján viszont a választók teljesen megosztottak, Keletre, vagy Nyugatra van-e az előre. 98 százalékos feldolgozottságnál kétszámjegyű a különbség igenek és nemek között.
Vasárnap elnökválasztást tartanak Moldovában, és arról is népszavaznak, hogy alkotmányba írják-e az európai integrációs törekvéseket. Oroszország nem szeretné, hogy ez megtörténjen, aktívan tesz is ellene.
Az országban októberben elnököt választanak, illetve döntenek az EU-csatlakozásról. Amerika, Kanda és a britek arra készülnek, hogy az oroszok aláássák a demokráciát.
Az EP és a magyar önkormányzati választásokon túl a brit, az osztrák, a portugál, és a román választás is fontos fordulatokat hozhat Európában. A kilátások nem túl derűsek: a politikai széttagoltság csökkenése szinte esélytelen.
Orbán Viktor kiment a szobából, amikor a döntés megszületett, de nem vétózott.
Alexander Van der Bellen bekötött kézzel tárgyalt tovább az ország uniós csatlakozásáról.
Viszont a fővárosban nem tudott nyerni.
Az orosz állami gázvállalat azt állítja, hogy Moldova 800 millió dollárral tartozik neki.
Maia Sandu úgy ítélte meg, bőven elég lesz egy kézfogás is.