A nyugat-balkáni útvonalat már alig használják.
Most már közel 400 ezer mianmari rohingya menekült át Bangladesbe.
Egy iráni házaspár mesélt arról, milyen, amikor nem tudnak enni adni a gyereküknek a magyar hatóságok miatt.
Az intézkedés nemcsak a menedékjogról szóló törvénnyel nem fér össze, de az alaptörvénnyel sem.
Az Alapvető Jogok Biztosának közbelépésére Lázár János megígérte, hogy a kormányhivatalok ezentúl nem sértik meg a Magyarországon legálisan tartózkodók jogait.
A szlovákok éppen most adják elő, hogyan lehet egyszerre jóban lenni Brüsszellel, és szabotálni a menekültek befogadását. A magyar kormány viszont kifejezetten a hisztériára megy, nehogy leszálljanak rólunk kvótaügyben.
Miközben az állam hivatalosan elismerte őket menekültként, az állami propaganda mégis ellenük hergel. A Belügyminisztérium álláspontja a nyaraltatásról, hogy „nem kell semmilyen álláspontot kialakítania”.
A váci megyés püspök katolikus világértelmező-elhelyező interjút adott a Magyar Narancsnak.
Rohingyák százezrei menekülnek Banglades felé, nyomukban a házaikat felgyújtó, a férfiakat meggyilkoló, a nőket megerőszakoló mianmari hadsereggel. Nem úgy tűnik, hogy a világ képes lenne segíteni rajtuk. A Nobel-díjas Aung Szan Szu Csí meg nem is akar.
Hiába indulnak a menekültek különösen nagy hátránnyal a magyar munkaerő-piacon, az utóbbi időben szinte biztos, hogy aki akart, tudott munkát szerezni.
A héten a Zala megyei településre utazik 7-8 menekült, hogy a Migration Aid szervezésében pihenjenek egy hetet. A helyiek nem boldogok.
A Málta partjainál állomásozó hajó a rohingyák megmentésére indul.
Többen kritizálták, amiért hamis reményeket ébreszt a bevándorlókban.
Az országban egyébként legálisan tartózkodó külföldiek azért tüntettek, mert el kellett hagyniuk egy illegálisan elfoglalt épületet.
A román külügyminiszter szerint nem szabad összemosni a háború vagy a politikai üldözés elől menekülőket a gazdasági bevándorlókkal.