Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza. A Rich Men North of Richmond újcountryslágert a Mandiner már lefordította magyarra, mi pedig rá is szabadítottuk a híres utcai harcos szakmunkás orgánumát.
Egy brit egyetem kutatói azt vizsgálták, van-e ideológiai elköteleződése a mesterséges intelligenciának. Van.
Ma még nem jó ötlet gépre bízni, hogy dobjon össze valamit abból, amit otthon talál.
Hollandia egyik európai parlamenti képviselőjéről azt állította, hogy terrorista, egy jogászt szexuális zaklatással vádolt, bizonyítékként egy nem létező újság cikkére hivatkozott.
A harci robotok fejlesztése az Oppenheimer-pillanathoz érkezett. Ne legyen túl sok illúziónk, most sem fog másként alakulni a történelem.
Az arány azután sem javult számottevően, miután a résztvevőket kiképezték arra, hogyan ismerjék fel a deepfake hanganyagot.
Egy kísérlet szerint közel vagyunk ahhoz, hogy az AI-t a rákdiagnosztikában is bevethessék. Ezzel csökkenthető lenne a sok országban fellépő radiológushiány.
A médiahelyzetről igyekezett vitatkozni a Mandiner, a Hirado.hu, a Népszava és az ATV munkatársaiból álló négyes az MCC fesztiválon. Volt szó buborékokról, baloldali médiatúlsúlyról és a szakmát fenyegető mesterséges intelligenciáról.
Eközben hetek óta tart a színészek és forgatókönyvírók sztrájkra az AI ellen.
Nick Clegg lekicsinylően beszélt az AI-t övező aggodalmakról, amik miatt már számos AI-szakértő kongatta meg a vészharangot.
Nora Roberts, Michael Chabon és Margaret Atwood is aláírta a petíciót.
Azt állítják, hogy ez többet tud, mint a másik.
Vágási Feri óta nem láttunk ekkora beszállást az internetekbe.
A technológiák, amelyekről mesterséges intelligencia címszó alatt beszélünk, se nem intelligensek, se nem mesterségesek. Elrabolt álmok, lelketlen regények és további dilemmák a Hévízben. Állítsuk meg az AI-t?
Ferencz Orsolya szerint „fennáll annak a veszélye, hogy az emberiség egy művileg megszerkesztett alternatív valóságban éljen”.