Egy fiatal újságíróról szól, aki kinyomozza, miért betegednek meg sorra az állatok a falujában.

A mianmari hadsereg évek óta trollkodott a Facebookon, álhírekkel gerjesztve az indulatokat az ország muszlim kisebbsége, a rohingyák ellen. Tavaly óta hétszázezret sikerült elüldözni közülük az országból.

Az eseményen 277 elefántagyar, 227 állatcsont, 1544 agancs, szarv vagy tülök, 45 különböző állatbőr, 45,5 kg tobzoskapikkely égett el.

A Nobel-békedíjas Mianmar polgári vezetőjeként gyakorlatilag semmit sem tett a rohingyák elleni népirtó hadjárat megakadályozásáért.

Mert a Nobel-békedíjas mianmari vezető nem lépett fel a rohingyák elleni népirtás miatt.

Kegyetlenségek előre kitervelt, koordinált kampányának nevezte jelentésében a tavaly ősszel történteket az amerikai külügy, de tartózkodott a népirtás és az emberiesség elleni bűncselekmény kifejezéstől.

A népirtással vádolt mianmari vezérkari főnök dönt, nem az ENSZ!

A valaha volt egyik legrészletesebb emberi jogi ENSZ-jelentés arra jut: a mianmari hadsereg vezetőinek népirtás vádjával kellene nemzetközi bíróság elé állnia.

A Reuters kelepcébe csalt újságíróinak elítélését viszont jogosnak tartja, szerinte annak semmi köze a szólásszabadsághoz.

Ez nem jó hír a főparancsnok, de Aung Szan Szú Kji számára sem.

Olyan alaposan kinyomozták egy mianmari tömeggyilkosság részleteit, hogy az vádiratnak is beillett. A katonai junta visszacsapott, de megtörniük nem sikerült Wa Lone-t és Kyaw Soe Oo-t.

Egy, még a gyarmati időkből megmaradt törvény alapján ítélték el az újságírókat, akiknek a hatóságok minden bizonnyal a népirtásról szóló tudósításaik miatt állítottak csapdát.

Múltbéli eredményeiért kapta, ezen a népirtás sem változtat.

Az ország saját, független bizottsága már vizsgálja a rohingyák elleni jogsértésekről szóló vádakat – próbálták megnyugtatni az ENSZ-t.

Több tucat profilt és szervezetet kitiltottak, köztük a hadsereg főparancsnokát.