A Maros és a Nagyág vizében és a nagyobb magyar városok strandjainál a legrosszabb a helyzet.
Egy friss kutatás szerint a mikroműanyag-szennyezés már mélyen beszűrődött az emberi világtól távol eső antarktiszi szárazföldi táplálékláncba.
Skót és francia egyetemek kutatói mikroműanyag-részecskéket találtak a tengervíz-párában Európa partjainál.
Ez a kutatás lehet az első bizonyítéka annak, hogy a folyókban lévő műanyag-szennyezés utat talált a vadvilágba és bekerült az táplálékláncba
Egy új tanulmány szerint egy ember évi 300 millió poliészter mikroszálat juttathat a környezetébe a ruhái mosásával, és több mint 900 milliót a levegőbe, azzal, hogy hordja a ruhákat.
Ami két darab nagy szemeteskukának felel meg.
Ismétlem, jelenlegi korlátozott ismereteink szerint. A WHO szerint van nagyobb probléma is a mikroműanyagoknál, például az, hogy kétmilliárd ember iszik fekáliával szennyezett vizet.
Mindenhol ott vannak.
Egy új kutatás szerint már mindennapos a partra vetett bálnák és delfinek gyomrában a műanyag, amely hosszú szenvedésre és pusztulásra ítéli őket.
Mire nem képes az ember? A Föld körül keringő kacatjaink mellett a legmélyebb tengerekben is ott vannak szirszarjaink.
Ötven partra vetett delfint, fókát és bálnát vizsgáltak.
Ciprus tengerpartjain a felszínen köbméterenként 130 ezer műanyag-töredéket találtak, aminél csak dél-kínai partokon mértek rosszabbat, pedig a ciprusi partok ipari területektől távol vannak, és nem látogatja őket nagy embertömeg.
Miután a szúnyogok a harmadik lárvaállapotban milliliterenként 80 ezer mikroműanyag-golyócskát tartalmazó vizet vettek magukhoz, a negyedik lárvaállapotban a kutatók átlagosan 3000 golyócskát találtak a szervezetükben.
A világ legmélyebb pontjaira is eljutnak az egyszerhasználatos műanyagtárgyaink.
Mikroműanyagokkal szennyezettek a svájci természetvédelmi területek árterei