Nem nyúlt az alapkamathoz az új jegybanki vezetés első kamatdöntő ülésén a monetáris tanács.
A papírforma szerint maradt a 6,5 százalékos alapkamat.
A parlament pont időben módosította a törvényt ahhoz, hogy ezzel most ne legyen dolga a költségvetésnek, de attól még a probléma nem szűnik meg.
A forint erősödni kezdett a hírre.
Az MNB szerint Parragh „nem látja át a jegybank és a monetáris politika működésének lényeges pontjait”, a nyilatkozatai sokszor megtévesztők.
Egy év nyugdíj! – fogalmazott Parragh úgy, hogy mindenki értse a kormányban is.
Virág Barnabás alelnök arról is beszélt, hogy év végére 11 százalék körül lehet az alapkamat.
Surányi György és Róna Péter szerint a Matolcsy vezette jegybank elhibázott lépései fűtötték az inflációt és vezettek oda, hogy 2000 milliárd forintnál is nagyobb lehet az MNB vesztesége, amit a költségvetésből kell befoltozni.
Pár óra alatt 7 forinttal lett drágább egy euró, miután Virág Barnabás arról beszélt egy interjúban, hogy lassan talán gondolkodik a kamatpolitika lazításán a nemzeti bank.
Lassuló gazdasággal, de a vártnál nagyobb GDP-növekedéssel számol az MNB.
Jelentősen visszaeshet az infláció a következő egy évben, de egy ideig nem lesz olyan alacsony, mint a járvány előtt – így látják a Hold Alapkezelő szakértői. Magyarországon nehezíti a helyzetet, hogy a kormány is beleszól a kamatpolitikába, és még csak nem is keres rajta igazán.
A kamatemelési ciklus lezárása nem jelenti, hogy ne próbálnák tovább szigorítani a monetáris kondíciókat, hogy szűkítsék a likviditást.
11,75 százalék.
A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke beszélt az inflációról, az árstopról és a Nemzeti Bank és a kormány monetáris politikájáról.
Rendkívüli, de nem teljesen váratlan kamatemeléssel reagált az MNB a gyengülő forintra és a vártnál nagyobb inflációra.