A kísérletben 24 marhát fertőztek meg a vírussal, köztük 18 olyat, ami megkapta az új mRNS-vakcina két adagját, és a beoltott állatok egyikén sem jelentkeztek a betegség tünetei, ráadásul sokkal kevésbé voltak fertőzők, mint az oltatlan társaik.
A technológia a Covid-19 elleni vakcinák idején megismert mRNS-en alapul.
Egy tudománytalan „jelentés” az egészségügyi miniszter lemondásában is szerepet játszhatott.
Hasonlóan a koronavírus elleni vakcinához, ez a technológia is az mRNS-molekulán alapul.
Jelenleg tíz különböző rákfajta gyógyítására szolgáló készítmény van tesztelési fázisban.
"Nagyon izgatott vagyok, mert ilyen nagy hallgatóság előtt még sohasem tartottam előadást", kezdte a kutató.
A friss Nobel-díjas biokémikus fiataloknak azt mondta, fontos, hogy élvezzék a munkájukat, mert akkor egyre jobbak lesznek benne.
Nehéz komolyan venni a sokadik nagy bejelentést a rák csodás ellenszeréről, de az biztos, hogy koronavírus sok kutatást felgyorsított. Vezető kutatók meglepően optimistán nyilatkoznak szív- és érrendszeri, illetve autoimmun betegségek elleni oltásokról is.
A Moderna szerint a Pfizer–BioNTech megsértette az mRNS-technológiára vonatkozóan 2010 és 2016 között benyújtott szabadalmakat.
„Jobban szeretnék a tudománnyal foglalkozni, a kutatási eredmények olvasásában elmélyülni".
Az Európai Szabadalmi Hivatal a díjat a magyar tudós több mint 40 éves munkásságáért, de főleg a módosított mRNS-sel kapcsolatos kutatómunkájáért adta oda.
A magyar tudós a második nő, aki elnyerte a 300 ezer euróval járó elismerést.
A német szakhatóság úgy számol, hogy még az év első felében be lehet vetni majd őket.
A tudós nők és döntéshozó férfiak együttműködése lesz a középpontban.
A világ vezető tudományos lapja megkérdezett egy halom szakértőt és magát a Svéd Akadémiát is, miért maradt el a vakcinák díjazása.