A drezdai palotában történt rablás akár a világháború utáni német történelem legnagyobb műkincsrablása is lehet.
Véletlenül találták meg egy tbiliszi családnál.
Clara Garbon-Radnoti az elmúlt évtizedben minden héten bement a könyvtárba, két éve egy hosszú listát is talált a második világháború idején elkobzott értéktárgyakról.
Valószínűleg a rotterdami műcsarnokból 2012-ben ellopott hét nagy értékű festmény egyikéről van szó.
Egy Giacometti-szobrot még keresnek.
Amíg a férje tárgyalt, ő a közel-keleti ásatásokon gyűjtögetett.
A festményt a bemutatóteremből lopták el szombaton, még az árverés előtt.
A bostoni múzeum már 10 millió dollárt ajánl a nyomravezetőnek. Rembrandt, Degas, Manet és Vermeer műveit is keresik.
Az aranyvonat a Vörös hadsereg elől menekülve 1945-ben bement egy alagútba, de aztán sosem jött ki. Ha tényleg megvan a kincs, akkor a lengyel törvények szerint a kincsvadászoknak jár belőle 10 százalék.
A férfi ugyan nem tudta elvinni magával a képet, de azért a rendőrség elbeszélgetne vele.
A bűncselekmények közül csak a drogban van most nagyobb pénz. A rendőrség egyelőre csak keresi a megoldásokat.
A 2011-es forradalom óta egyre több az illegális ásatás és a rablás. Fegyverrel is rabolnak piramisokat, a műkincsek pedig külföldre mennek.
Hogy gyűjtötte össze ezt a sok kincset egy Ráday utcai maszek? Miért hevert a páratlan gyűjtemény tizenegy évig egy lakatlan villában? Hol lehetnek most a képek, amelyek között Klimt, Szinyei, Derkovits és még sok különlegesség akad? Mi folyik az ócskapiacokon?