A szakszervezetek tiltakoznak az általuk csak rabszolgatörvénynek nevezett módosítás ellen, de Kósa szerint ez félreértés.
A brit kormányfő ismertette kormánya új bevándorláspolitikáját.
A brexit körüli bizonytalanság és a lassuló gazdasági növekedés miatt a munkavállalók számára kevésbé vonzó ország lett Nagy-Britannia.
Szakértők szerint a statisztikákban alulbecslik a külföldön dolgozók számát, így viszont a magyar fogyasztást is inkább hajtják az általuk hazautalt pénzek, mint az orbáni konjunktúra.
Azaz a Brexit napjáig. A londoni kormány tagad.
Magyarország már nem sokáig erősödik.
A brit Munkáspárt vezére arról beszélt, hogy ha kormányra kerülnének, megtiltanák, hogy a brit vállalatok a munkahelyek hazai meghirdetése nélkül, csak Közép-Európából toborozzanak.
A Washington Post értesülései szerint két újabb elnöki rendelet tervezetét köröztetik, ezek egyike szerint nagyon megszigoríthatják a külföldiek amerikai munkavállalását.
Az EMMI megtervezte: kiszórnák a családi napköziből az óvodásokat, jöhet több újítás, így a munkahelyi bölcsőde is.
Egymilliárd ember indulna útnak, ha valahol fogadnák. A kvótarendszer nem tökéletes, de vállalható kompromisszum.
A kormány augusztustól korlátozza nem uniós országokból érkező dolgozók számát.
Tényleg a munkahelyeinkért jönnek a bevándorlók? Egy 2014-es mintavétel szerint az ide dolgozni költözők 82 százaléka határon túli magyar, iskolázottságuk pedig magasabb az országos átlagnál.
Működik az uniós agyelszívás: 2003 óta tömegesen léptek le orvosok és tanárok, hozzánk viszont alig jött bárki tagországból dolgozni.