Borisz volt az, aki a második világháborúban a tengelyhatalmakkal való szövetségbe vezette Bulgáriát, és elfoglalta Észak-Macedónia nagy részét.
Normandia strandjainak és temetőinek közelében hoznák létre egy „szenzációs show” „wow-faktorát”.
Ungváry Krisztián történész szerint a háborús bűnösök sem érdemelték meg azt a halált, ami a kitörés során rájuk várt. A történésszel új könyve kapcsán arról beszélgettünk, mit lehet tudni a kitörő katonákról, miért volt egyszerre katasztrofális és jelentéktelen az akció, és mit tehet az olvasó, ha azon kapja magát, hogy nácikkal empatizál.
Jair Lapid izraeli külügyminiszter is sürgős megbeszélést rendelt el a minisztériumban, hogy megtalálják az aukció leállításának módját.
Irmgard Furchner a táborparancsnok titkárnője volt. Csütörtökön kellett volna megjelennie a bíróság előtt, de az idősek otthonából elindulva taxiba szállt, majd eltűnt.
A levelekben ételt és szappant kértek a szüleiktől, akik gyakran maguk is más táborokban raboskodtak.
A német ügyészség szerint a férfi 1942 és 1945 között 3518 ember meggyilkolásához járult hozzá „lényegi és szándékos” módon.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója „elismerte a hibáját, visszavonta, törölte írását”, a baloldal pedig kettős mércével mér.
A Braunau am Inn-i szülőházat „semlegesítik”, vagyis a homlokzatáról eltávolítanak minden változtatást, amit a nácik eszközöltek rajta.
A hajót a náci légierő 1941. november 7-én süllyesztette el. A tragédiának legalább négyszer annyi halálos áldozata lehetett, mint a Titanic elsüllyedésének.
David Simon új minisorozatában az antiszemita, izolacionista Charles Lindbergh nyeri meg az 1940-es elnökválasztást Roosevelt helyett. Az a Lindbergh, aki a valóságban elsőként repülte át az Atlanti-óceánt, és az ország hőse lett.
A listán szereplők nagyobb része pénzt utalt svájci számlákra, ezeket akarja most átnézni a Simon Wiesenthal Központ, ugyanis félő, hogy zsidóktól ellopott vagyonokat tartottak rajtuk.
Ungváry Krisztián új könyvében a II. világháború végén Budapesten harcoló német elit tagjait vette sorra, Békés Csaba pedig a hidegháború alatt a nagyhatalmi érdekek között helyezkedő szocialista Magyarország sorsát elemezte.
A koncentrációs táborok egyik túlélője a II. világháború alatt hamis dokumentumokat szerzett zsidó családoknak, kényszermunka elől menekülő férfiaknak és szökött hadifoglyoknak. 103 évet élt.
A német és a lengyel elnöki Wielunban emlékezett a II. világháború kitörésének 80. évfordulóján.