Veszélyesnek tartaná.

Az államfő szerint Oroszország a Nyugat-Balkán destabilizálására törekszik.

Kalabukov nem finomkodott. "Hogy mit várunk, azt Ukrajna példájával mutattuk meg" - mondta.

Jens Stoltenberg főtitkár szerint az orosz agresszió új valóságot teremtett, és a NATO-nak alkalmazkodnia kell ehhez.

Az unió és a NATO vezetőivel találkozik, és a lengyel kormány arra számít, hogy Brüsszel után Varsóba is elutazik.

Tesztelik, hogy milyen gyorsan tudnak egy esetleges támadás esetén egymás segítségére sietni.

Örülne, ha amerikai katonák állomásoznának náluk.

A bázison rendszeresen fordultak elő NATO-országok katonái is, de nem tudni, hogy jelenleg tartózkodtak-e ott külföldiek.

Szent kötelességnek nevezte, hogy a NATO minden tagállamának minden négyzetcentijét megvédje az USA. Ugyanakkor újra elmondta, hogy Ukrajna területére nem lépnek nyugati katonák.

A NATO főtitkára megismételte: „nem küldünk sem csapatokat ukrán földre, sem NATO-vadászgépeket az ukrán légtérbe”.

A CNN-nek a Pentagon tisztségviselője azt mondta, hogy a NATO eddig 17 ezer tankelhárító rakétát és 2000 Stinger légvédelmi rakétát küldött az ukrán hadseregnek.

Az ukránok nagyon szeretnék, ha lezárná a NATO a légterüket, de erre jó eséllyel nem fog sor kerülni.

Sauli Niinistö finn államfő a NATO-csatlakozást egyelőre nem tartja időszerűnek, de Washingtonban is elmondta, hogy hazájának joga lenne kezdeményezni a csatlakozást.

A külügyminiszter azt mondta, „Magyarország szempontjából megnyugtató hír, hogy nem született ma semmilyen olyan döntés, aminek nyomán egy közvetlen NATO-Oroszország konfliktus jönne létre”.

Moszkva és Peking szoros stratégiai kapcsolatot alakított ki, Hszi és Putyin személyes szövetségesként tekintenek egymásra. Ukrajna lerohanása után a kínaiak az „oroszbarát semlegesség” felé mozdultak el, de ahogy durvul a harc, egyre bátrabban küldenek olyan üzeneteket, hogy nem tetszik nekik Putyin háborúja.