Mit jelent az, hogy a versírás egyszerre kényszer és luxus, és miben más mások szövegeit gondozni, mint saját művet írni? E kérdések mellett a nyelv hiperinflációjáról, írás és anyaság viszonyáról és a csendben maradni nem tudó AI-ról is beszélgettünk Turi Tímeával, költővel, a Magvető Kiadó főszerkesztőjével.

Mit jelentett a magyar irodalomban a Sátántangó megjelenése és hogyan néz ki a szerkesztői munka Krasznahorkai Lászlóval? És miért mondhatta a Nobel-díjról, hogy „több mint egy katasztrófa”? Többek között ezekről beszélgettünk szerkesztőjével, Szegő Jánossal a Nem rossz könyvek közönség előtt felvett epizódjában.

A lassan egy évtizede Dél-Kelet-Ázsiában élő Barnás Ferenccel új regénye tavaly az év egyik legjobb könyve volt itthon. A regény mellett Mészöly és Hajnóczy prózájáról, külső és belső káoszról, ​a fájdalom szerepéről és az ősszületésről is beszélgettünk a Nem rossz könyvek legújabb epizódjában.

Mécs Anna első regénye egy teherbeesés küzdelméről és a kisgyerekes mindennapokról szól, meg persze rengeteg mindenről, ami kíséri ezt az időszakot. A Nem rossz könyvekben a fikció lehetőségeiről, a kortárs anyaságról és a „baba alszik, anya ír” jelmondatról is beszélgettünk vele.

Kedvenc idei megjelenéseink közül válogattunk a Nem rossz könyvek évadzáró részében: felkavaró és szórakoztató regények, radikális történelem, jó pár vers és gyerekkönyv került a listánkra.

Hogyan érdemes zenét hallgatni? Mennyit számít, hogy gyerekként mit hallgatunk? És egyáltalán, hogyan lehet a zenéről írni? A Nem rossz könyvek podcast vendége Fazekas Gergely zenetörténész.

Életüket újra kezdő nők, a falvakban működő dinamikák és a falvak iránt Budapestről érzett egzotikus sóvárgás: többek között ezekről beszélgettünk Tóth Marcsival, akinek idén jelent meg a Margó-díjas kötete, az Erdő van idebenn.

Hogyan írja felül az alkotás iránti vágy a berögzült társadalmi elvárásokat? Milyen árat kellett megfizetnie annak, aki fiatal nőként úgy döntött, hogy csak azért is művész lesz a századelő Budapestjén? Hét rendkívüli nő történetén keresztül keresi ezekre a kérdésre a választ Koniorczyk Borbála nemrég megjelent könyvében, a Női szörnyetegekben.

A Nobel-díjas francia írónő élete személyes történéseit mindig a társadalmi mozgások felől írja meg. A magyarul most megjelent A szégyenben például azt, ahogy 12 évesen végignézte, ahogy apja majdnem megöli az anyját. A Nem rossz könyvek podcastban Orzóy Ágnessel, Ernaux magyar köteteinek felelős szerkesztőjével beszélgettünk.

Pár hete jelent meg Fábián Tamás, a Telex újságírójának első regénye, melyben az életbe kilépő fiatal felnőttek próbálnak boldogulni, miközben életüket átszövi az írás iránti vágy, az egymáshoz való kapcsolódás nehézsége és a társadalmi rendszer, ami erősen korlátozza, hogy kinek merre vezethet az útja.

Egy sakkozó fausti felemelkedése és egy anya, aki a polgárháború idején próbálja meg egybetartani a családját. A Nem rossz könyvekben két új regényről beszélgetünk Bartók Imrével, aki az egyiket írta, a másikat pedig fordította.

Balla Gergellyel, a Platon Karataev énekes-dalszerzőjével beszélgettünk többek között hatezer éve is igaz mondatokról, a tudattalanból kinyerhető képekről és a mágikus gyermekkorról.

Élő podcastfelvétel július 18-án, vendégünk Balla Gergely, a Platon Karataev énekes-gitáros-dalszerzője.

Az év irodalmi eseménye itthon Tandori Dezső első, de mindeddig kiadatlan kötetének megjelenése. Tandori alakjáról és költészetéről, a kötet kalandos történetéről és a mikrokiadók életéről Pándi Balázzsal és Simon Mártonnal beszélgettünk.

Hogyan hat ránk, ha elkezdjük leírni a gondolatainkat egy papírra? És hogyan lesz egy dalszöveg az irodalomterápia eszköze? Miután megjelent magyarul a téma legnagyobb szakértőjének, Nicholas Mazzának a könyve, az irodalomterápiáról a kötet fordítójával, Béres Judittal, és szerkesztőjével, Péczely Dórával beszélgettünk.