A hatalom és a hatalomnak alárendeltek viszonyáról, felszabadulási lehetőségekről és az emberi test csodálatos mivoltáról is szól Tompa Andrea pár hete megjelent regénye, a Kiváló testek. Múltról és jelenről, táncról, túl sok pszichológiáról és az ügynökakták sorsáról is beszélgettünk vele.

Májusban jelent meg Urfi Péter első könyve, a Sansz, amely egyszerre idézi fel a covid időszakának sokszor már elfeledett történéseit és szól arról, hogy mit is jelent mindaz, amikor az embernél váratlanul agydaganatot diagnosztizálnak. A könyv bemutatóján a szerzővel beszélgettünk.

És miért annyira szórakoztató a mai napig A Pendragon legenda? Közel száz évvel ezelőtt Szerb Antal pár év leforgása alatt írta meg két nagyszerű regényét, a Nem rossz könyvek élő eseményén Prieger Zsolttal beszélgettünk sikerük titkáról, meg persze Szerb személyéről és pályájáról.

Egyetemi mészárlásra készülő prágai fiatal monológját írta meg Fehér Renátó első prózai könyvében. A szorongásokat és fenyegetéseket varázstalanító irodalomról, valós merénylők manifesztóiról, és a társadalmi szégyenről is beszélgettünk vele.

Márciusban jelent meg Krusovszky Dénes új novelláskötete, a Másik mozaik. Az idegenség, a magány és a boldogságkeresés témáit körüljáró könyv szerzőjével sok minden más mellett a NER végéről, a Japánban megélt tapasztalatairól és a magyar irodalom helyzetéről beszélgettünk.

Az elmúlt évek egyik legfelkavaróbb bűncselekmény-sorozatának elszenvedője egy egészen rendkívüli könyvet írt az életéről és a vele történtekről. A Nem rossz könyvekben Gisèle Pelicot könyvéről beszélgettünk Péterfy-Novák Évával.

Hogyan vált ekkora bestsellerré A rózsa neve, és miket alkotott Umberto Eco a megjelenése előtt? Mennyire hiteles a regényben bemutatott középkorkép és milyen volt fordítóként együtt dolgozni Ecóval? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Barna Imrével, Eco életművének fordítójával és Klaniczay Gábor történésszel

Mit jelent az, hogy a versírás egyszerre kényszer és luxus, és miben más mások szövegeit gondozni, mint saját művet írni? E kérdések mellett a nyelv hiperinflációjáról, írás és anyaság viszonyáról és a csendben maradni nem tudó AI-ról is beszélgettünk Turi Tímeával, költővel, a Magvető Kiadó főszerkesztőjével.

Mit jelentett a magyar irodalomban a Sátántangó megjelenése és hogyan néz ki a szerkesztői munka Krasznahorkai Lászlóval? És miért mondhatta a Nobel-díjról, hogy „több mint egy katasztrófa”? Többek között ezekről beszélgettünk szerkesztőjével, Szegő Jánossal a Nem rossz könyvek közönség előtt felvett epizódjában.

A lassan egy évtizede Dél-Kelet-Ázsiában élő Barnás Ferenccel új regénye tavaly az év egyik legjobb könyve volt itthon. A regény mellett Mészöly és Hajnóczy prózájáról, külső és belső káoszról, ​a fájdalom szerepéről és az ősszületésről is beszélgettünk a Nem rossz könyvek legújabb epizódjában.

Mécs Anna első regénye egy teherbeesés küzdelméről és a kisgyerekes mindennapokról szól, meg persze rengeteg mindenről, ami kíséri ezt az időszakot. A Nem rossz könyvekben a fikció lehetőségeiről, a kortárs anyaságról és a „baba alszik, anya ír” jelmondatról is beszélgettünk vele.

Műsorainkban kultúra, gazdaság, üvöltő Uj Péter és még sok minden más, ahogy hallgatóink már megszokhatták.

Kedvenc idei megjelenéseink közül válogattunk a Nem rossz könyvek évadzáró részében: felkavaró és szórakoztató regények, radikális történelem, jó pár vers és gyerekkönyv került a listánkra.

Hogyan érdemes zenét hallgatni? Mennyit számít, hogy gyerekként mit hallgatunk? És egyáltalán, hogyan lehet a zenéről írni? A Nem rossz könyvek podcast vendége Fazekas Gergely zenetörténész.

Életüket újra kezdő nők, a falvakban működő dinamikák és a falvak iránt Budapestről érzett egzotikus sóvárgás: többek között ezekről beszélgettünk Tóth Marcsival, akinek idén jelent meg a Margó-díjas kötete, az Erdő van idebenn.