nemrosszkönyvek
Kik azok a női szörnyetegek?
Hogyan írja felül az alkotás iránti vágy a berögzült társadalmi elvárásokat? Milyen árat kellett megfizetnie annak, aki fiatal nőként úgy döntött, hogy csak azért is művész lesz a századelő Budapestjén? Hét rendkívüli nő történetén keresztül keresi ezekre a kérdésre a választ Koniorczyk Borbála nemrég megjelent könyvében, a Női szörnyetegekben.
Más írók kiutat keresnek, ha a szégyenhez érnek, Ernaux az irodalma alapjává teszi
A Nobel-díjas francia írónő élete személyes történéseit mindig a társadalmi mozgások felől írja meg. A magyarul most megjelent A szégyenben például azt, ahogy 12 évesen végignézte, ahogy apja majdnem megöli az anyját. A Nem rossz könyvek podcastban Orzóy Ágnessel, Ernaux magyar köteteinek felelős szerkesztőjével beszélgettünk.
Lehet, hogy sokkal cudarabb körülmények között élünk majd, de akkor is ugyanezek az emberi dinamikák fognak játszódni
Pár hete jelent meg Fábián Tamás, a Telex újságírójának első regénye, melyben az életbe kilépő fiatal felnőttek próbálnak boldogulni, miközben életüket átszövi az írás iránti vágy, az egymáshoz való kapcsolódás nehézsége és a társadalmi rendszer, ami erősen korlátozza, hogy kinek merre vezethet az útja.
Sakk és a világvége
Egy sakkozó fausti felemelkedése és egy anya, aki a polgárháború idején próbálja meg egybetartani a családját. A Nem rossz könyvekben két új regényről beszélgetünk Bartók Imrével, aki az egyiket írta, a másikat pedig fordította.
Kollektív személyesség és a szent hétköznapok
Balla Gergellyel, a Platon Karataev énekes-dalszerzőjével beszélgettünk többek között hatezer éve is igaz mondatokról, a tudattalanból kinyerhető képekről és a mágikus gyermekkorról.
A Nem rossz könyvek Kapolcsra megy
Élő podcastfelvétel július 18-án, vendégünk Balla Gergely, a Platon Karataev énekes-gitáros-dalszerzője.
Tandori mondatai olyanok, mintha madártollak szállingóznának a levegőből
Az év irodalmi eseménye itthon Tandori Dezső első, de mindeddig kiadatlan kötetének megjelenése. Tandori alakjáról és költészetéről, a kötet kalandos történetéről és a mikrokiadók életéről Pándi Balázzsal és Simon Mártonnal beszélgettünk.
Önismeret az alkotás által - Mire jó az irodalomterápia?
Hogyan hat ránk, ha elkezdjük leírni a gondolatainkat egy papírra? És hogyan lesz egy dalszöveg az irodalomterápia eszköze? Miután megjelent magyarul a téma legnagyobb szakértőjének, Nicholas Mazzának a könyve, az irodalomterápiáról a kötet fordítójával, Béres Judittal, és szerkesztőjével, Péczely Dórával beszélgettünk.
Nem az a lényeg, hogy mit mesélsz, hanem az, hogy hogyan
Milyen egy mágikus faluregény, és hogyan hat egyszerre Norvégia világa és a latin-amerikai mágikusrealizmus szerzőinek életműve egy fiatal magyar íróra? Török Ábel új regénye, a harmadik ég tavasszal jelent meg, vele beszélgettünk többek között arról, hogy miért jó felnőttként is meséket olvasni, illetve hogy mit csinál egy bizantinológus.
Ha nem lennének gyerekek, nem lenne ki előtt szégyellnünk magunkat
Selyem Zsuzsa új regénye, a Kicsi kozmosz a tavaszunk egyik kedvenc olvasmányélménye lett. Az Erdélyben és Budapesten is játszódó, emberi és nem emberi szereplőket felvonultató regényben diktatúrák természetéről, felnőtt- és gyereksorsokról, viccekről és traumákról is szó esik, így többek között ezekről is kérdeztük őt.
Jókait egész máshogy is lehetne olvasni, mint ahogy megszoktuk
Kik voltak azok a nők, akik nagy hatással voltak az egyik legsikeresebb magyar író életére? És milyen nőalakok tűnnek fel a regényeiben? Hogyan érdemes ma Jókai műveihez nyúlni? Szécsi Noémi volt a vendégünk a Nem rossz könyvek új epizódjában.
Nem a szenvedést mutatja be, hanem az idegenséget
Mit jelent az, hogy az élet múlik az íráson? Hogy lehet elmondani egy depresszió történetét? És mi az, amire még az orvostudomány sem tudja a választ? Linda Boström Knausgård könyvéről Babarczy Eszterrel beszélgettünk.
Olga Tokarczuk és az érzékenység forradalma
A Nobel-díjas lengyel írónő esszékötetében nemcsak írói módszereiről mesél, hanem olyan kérdésekről is, mint az ökológia és az irodalom kapcsolata, az olvasásra és írásra leselkedő veszélyek vagy a láthatatlan munka szerepe az irodalmi világban. A Nem rossz könyvek podcast vendége Fehér Renátó költő, a Hévíz folyóirat főszerkesztője volt.
Marék Veronika: „A gyerekek világa önmagától működik”
A hazai gyerekirodalom egyik legnépszerűbb írójával többek között gyerekkori inspirációkról, a felnőttek nélküli mesevilágokról, a Boribonnal kapcsolatban felmerülő leggyakoribb kérdésekről és az unatkozás elvesztése okozta veszteségről beszélgettünk.
Nem az a kérdés, hogy mit kezdünk magunkkal, hanem az, hogy mit kezdünk azzal, amivé mások tettek bennünket
Magyarul is megjelent a francia filozófus, Didier Eribon könyve, amelyben meg akarja érteni az életét, ahogy meleg fiatalként hátrahagyta munkásosztálybeli családját, és a párizsi értelmiség tagjává vált. A könyv fordítójával, Fáber Ágostonnal Eribon mellett Édouard Louis és Annie Ernaux életművéről, osztályárulásról és szégyenről beszélgettünk, és arról, hogy mennyibe kerül egy anya megmentése.