Akkor persze nem lett volna ez a szép, közép-ázsiai diktatúrákra emlékeztető 98 százalékos egyetértés.
A Nemzeti Választási Bizottság nem tartotta elég egyértelműnek a rendezésről szóló kérdést.
Tehát a népszavazás kizárólag belpolitikai sikere a miniszterelnöknek.
Mostantól, ha Rogán és minisztériuma izomból tagad és fenyeget, akkor jól meg kell nyomni az orrukat. Tuti puha lesz.
Azt is mondta, hogy "beteg emberek meggyógyítására nem akar a kormány pénzt adni, de kampányolni, politikai célokra felhasználni adóforintokat, arra bizony van esze." 2008-ban történt mindez.
Rendesen leszerepeltek a kormánypárt vezetői a népszavazáson. Még Orbán Viktor körzetében sem sikerült hozni a kötelezőt.
Már tizen éve is férfiasan állta a csattanós pofonokat.
Hiába a történelmi megállapodás, az ország polgárainak többsége nemet mondott a békeszerződésre.
És a részvétel is iszonyatosan magas volt: 76 százalékos.
Öt éve annyira túlbiztosították magukat az ellenzéki népszavazások ellen, hogy most a saját kérdésük is ezen akadt fenn.
Nagy lehet a csalódás, hogy érvénytelen lett a zagyvanépszavazás.
A nyírségi falvakban nem volt szükség mozgósításra, úgy beparáztatott mindenkit a közmédia, hogy behúzott nyakkal rohantak szavazni.
Így is elment másfél év a migránsozással, de a slusszpoén nem sikerült. Túltolták.
Persze természetesen sehogy sincs, mert zagyvaság a kérdés is.
Ha valóban az számít, hogy majdnem minden magyart érint és évtizedekre meghatározza az ország sorsát, akkor már rá is fordulhatunk Paks 2-re és az olimpiára.