Pedig Nagy Márton előszeretettel szokta a németekre fogni a magyar gazdaság gyengélkedését.
A brüsszeli testület szerint várhatóan csak 0,8 százalék fog összejönni a tavaly ősszel prognosztizált 1,8 százalék helyett.
Felpörgött a kínai gazdaság, mielőtt jöhet a nagy visszaesés.
Na jó, egy probléma mégis van.
Voluntarista döntések, semmi ellensúly, nagyotmondási kényszer, irány nélküli gazdaságpolitika. A miniszterelnöknek visszatérhetne a magyar valóságba. Lehet, hogy gazdaságot már elengedte, és valami más, aggasztóbb módszerrel próbálja majd megnyerni aválasztást. Bod Péter Ákos az új gazdaságpolitikáról. A podcast ingyenes verziója, teljes leírt szöveggel.
A kormány 397 forintos euróról, 3,4%-os GDP-bővülésről és 3,7%-os deficitről álmodik, és átírna néhány jogszabályt is a költségvetés érdekében. A Költségvetési Tanács jelentése lerántotta a leplet a békeköltségvetés hazugságáról, hosszasan sorolta a kockázatokat, és az is kiderült belőle: van olyan, a lakosságot is terhelő adó, amiből 40%-kal többet várnak jövőre.
Az akkugyárak beindítása hajthatja az idei növekedést.
Ami szerintük a teljes évre vetítve duplázhatja a gazdasági növekedést. Gulyás Gergely a Kormányinfón azt mondta, a minisztériumnál valaki elnézte a számokat, a 0,3 százalékos adat szakmailag tarthatatlan.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter most azt is elismerte, hogy a rekordot jelentő hiányt részben a 13. havi nyugdíj dobta meg.
A jegybankelnök egy eseményen élesen kritizálta a kormány 2021 óta követett gazdaságpolitkáját és a gazdaságfejlesztési minisztert.
A cég portfóliójába tartozó minden ágazatban jelentős volt a növekedés.
Módosítani kellett, mert a tavaly nyári számítások nem igazán állták ki az idő próbáját.
A szolgáltatások stagnáltak, az eurozóna országaival szembeni növekedési előnyünk elfogyott.
A pandémia előtti rekordévet közelítette a turisták idei száma, amit jövőre túl is szárnyalhatnak az euró bevezetésével és a schengeni csatlakozással.
Meglehetősen optimista forgatókönyv.