A magyar oktatás ott tart, ahol három éve, és sehol sincs ahhoz képest, ahol hat-kilenc éve tartott. A kormány mégis elégedett.
A legutóbbi méréshez képest javítottunk egy kicsit, de még mindig messze vagyunk a nemzetközi átlagtól. A csehek, a szlovénok, a horvátok és a lettek is előttünk járnak.
Az OECD-országokban lecsúszás fenyegeti a középosztály alsó részét, miközben a szegényeknek alig van esélyük előrelépni.
A globális GDP-hez viszonyítva. Magyarországon viszont 2017-hez képest megduplázódott az értékük.
Cséfalvay Zoltán novemberben búcsúzott el, mert kutatni szeretne. Alaposan feladta ezzel a leckét a minisztériumnak.
Aggódunk egy rakás dolog miatt, és úgy érezzük, a kormány nem hallgat ránk.
A társasági adó teljes reformja jöhet, amit több mint 120 ország támogat.
Az OECD előrejelzése szerint olcsó beavatkozásokkal is sokat lehetne már javítani a helyzeten.
Akármennyien mondják, hogy a fiatalok jobban tennék, ha az iskolapadban való ücsörgés helyett inkább szakmát tanulnának, a számok alapján igenis megéri diplomát szerezni. Az OECD kedden megjelent kötete szerint Magyarországon különösen nagyot dob az ember fizetésén, ha felsőfokú végzettsége van.
A környező OECD-országokban nálunk ér legkevesebbet egy órányi meló.
Egy alapos nemzetközi felmérés szerint nem stresszelnek, minden nap reggeliznek és optimisták a jövőjüket illetően. Az osztálytársaikat aranyosnak tartják, és sokat tévézhetnek.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet a novemberi tanulmányban jelzett 3,6 százalékról 4,4 százalékra emelte az idei magyar GDP-növekedési előrejelzését.
Az OECD friss tanulmányából az is következhet, hogy a szomszédunkban törhet ki az első gép-ember háború.
Amerikai kutatók dolgoztak ki egy indexet arról, hogy az egyes országok mennyire állnak készen a társadalom elöregedésére. Mi nem nagyon.
Lettországban és Bulgáriában a legrosszabb a helyzet.