Egyhangú döntés született.
Biden állítólag engedélyt adott az ukránoknak amerikai rakéták használatára, a német kancellár felhívta Putyint, Erdogan béketervet csinált. Az oroszok pedig az egészre jól befeszültek, de Trump környezete is, mondván, nem kellene az új elnök hivatalba lépése előtt kirobbantani a III. világháborút.
Hogy felszólítsa az orosz elnököt az „igazságos és tartós béke” kezdetét jelentő ukrajnai béketárgyalások elkezdésére.
De előtte még bizalmi szavazást tartanak december 16-án Olaf Scholz kancelláról.
A köztársasági elnök lemondta szaúdi útját, hogy közvetítsen a pártok között.
Szerda éjjel a német FDP összes minisztere lemondott, ezzel hivatalosan is szétesett a szociáldemokrata-zöld-liberális kormánykoalíció. Volker Wissing szerint a kormányválság elkerülhető lett volna.
A liberális párt azt ígéri, konstruktív lesz a parlamentben a választásig hátralévő időszakban.
A miniszterét veszített FDP nélkül nincs meg a most még hárompárti kormány parlamenti többsége. A német elemzők szerint vége a kormánykoalíciónak.
Olaf Scholz szerint „eljött az idő”.
Orbán Viktor és Gerhard Schröder Bécsben beszélgetett a békéről. A két oroszbarát politikus egyetértett benne, hogy az európai vezetőknek tárgyalniuk kellene Putyinnal. Bár Orbán szerint már ez sem lenne elég, az egyetlen remény ugyanis Donald Trump győzelme. Schröder pedig a tudtán kívül legalább egyszer odaszúrt Orbánnak.
Társadalmi feszültség, jobboldali nyomás, bekeményítő centristák: kiszerveznék Európán kívülre a menekültügyet, és tömeges deportálásokat ígérnek már Brüsszelben is. 2024 lehet a paradigmaváltás éve.
Három és fél hónap után ülnek össze újra az uniós állam- és kormányfők. A politikusok a megváltozott nemzetközi politikai helyzet jelentette kihívások mellett migrációról és versenyképességről tárgyalnak Brüsszelben.
A Milton hurrikán miatt nem utazik az amerikai elnök Németországba. A német kancellár szerint átütemezik a Biden-utazást, de valójában kérdés, marad-e még erre idő.
Júliusban még tartózkodtak a németek, azóta viszont nagy nyomás alá került Olaf Scholz kancellár.
A solingeni késes támadás, és a szélsőjobboldali AfD tartományi választási sikerei után Németország lassan rájön: nem mehetnek úgy a dolgok, ahogy eddig. A közhiedelemmel ellentétben az Afd egy ideje már nem csak az egykori NDK problémája, csak Bajorországban kétmillióan szavaztak rájuk legutóbb.