Energetikai partnerségről állapodott meg a német kancellár és a katari emír.
Az orosz külügyminiszter szerint az EU-ban valószínűleg csak Macron „próbál még valahogy az Európai Unió stratégiai autonómiájáról beszélni”, de ezt nem fogják megengedni a kontinensnek.
Abban is egyetértettek: Ukrajnát továbbra is érdemben támogatni kell, hogy gyakorolhassa az önvédelemhez való törvényes jogát.
A kancellár még múlt héten is vonakodott az ötlettől.
Ehhez azonban szükséges a német vezetés hozzájárulása. Scholz kancellár fontos döntés előtt áll.
A központi bank szerint fele akkora lenne a visszaesés.
Remélik, hogy az európai vízió, a demokrácia és a szabadság győzni fog.
Fogcsikorgatva mennek bele óvatos szankciókba, és a kancellár blokkolja a fegyverszállításokat. Az oroszbarát politika megbosszulta magát. A dél-európaiak felidézték a 10-es évek kioktatásait az áldozatvállalás szükségességéről.
Németország Ukrajnának nyújtandó védelmi és anyagi segítségnyújtásáról egyeztetett a két vezető.
A német kancellár szerint az orosz elnök olyan „területi követeléseket hajszol, amik korábbi évszázadok gyarmati vízióiban gyökereznek”.
A svédek nem tagjai a NATO-nak, de a német kancellár szerint az EU alapszerződése is rendelkezik a kölcsönös segítségnyújtás szükségességéről.
Az ukrán elnök felrótta a politikusoknak, hogy túl sokáig üzleteltek Oroszországgal, és most is túl kevés a szankció.
Biden biztos benne, hogy az orosz elnök már döntött a megszállásról. A NATO főtitkára szerint „még nem késő megváltoztatni az események menetét, és visszafordulni a szakadék széléről”.
Olaf Scholz eddig homályosan fogalmazott Németország szerepvállalásáról és az esetleges orosz invázió várható következményeiről.
Válaszul az ukrán határ közelében erősödő orosz katonai jelenlétre.