Az Iránt megtámadó Egyesült Államok elnöke jelezte, hogy figyeli az olajárakat.
Az egy dolog, hogy az iráni parlament megszavazta a Hormuzi-szoros lezárását. A parlament ugyanis nem igazi hatalmi tényező.
A végső döntés Irán legfelsőbb nemzetbiztonsági tanácsa kezében van. A tartós lezárás hatalmas láncreakciót válthat ki a globális gazdaságban.
Az iráni–izraeli háború alaposan megdobta az olaj árát.
Nem kellett volna szankcionálni az Ukrajnát megtámadó agresszort, Putyin Oroszországát.
Mennyire vonódik be az USA a konfliktusba? Mennyire sikerül Izraelnek meggyengítenie az iráni atomprogramot? Mi lesz iráni olajjal?
Irán többször is fenyegetett, hogy ha támadás éri, lezárja a Hormuzi-szorost, amin a világ olajkereskedelmének a harmada megy keresztül.
Az amerikai elnök szerint ez azonnal véget vetne a háborúnak.
Csak literenként 4-5 forint, de június óta nem nőttek egy lépésben ennyivel az árak.
Az emelkedő üzemanyagárak Joe Biden újraválasztási esélyeit is ronthatják.
Megállás nélkül lifteznek fel-alá az üzemanyag-árak.
Gulyás után Orbán is jelezte, hogy a pénzéhes ukránokat kell majd gyalázni a benzinkutaknál, elfelejtkezve a horvátokról, a világpiaci árról, a Mol eddigi óriási kaszálásról és arról is, hogy akár adót is csökkenthetne a kormány.
Az EU eltökélt szándéka, hogy a Kreml megfizessen az eszkalációért.
Az olajárak jelenlegi emelkedési üteme egyelőre kisebb, mint az 1973-as és az 1979-es sokk idején, és a gazdasági hatásaik is korlátozottabbak. Ez összefügghet a rugalmasabb munkaerőpiacokkal és a monetáris politikák meg a fejlett gazdaságok reálgazdaságának jóval hatékonyabb működésével.
Mert félő, hogy a Fed meredeken emeli a kamatot, ami visszafogja a gazdaság növekedését és a kőolaj iránti keresletet. De az amerikai üzemanyagkészletek is nőttek.