Hasít az autóipar, vele hasítunk mi is.
Úgy tűnik, mintha Angela Merkel Orbánnak helyeselne Párizsban. Pedig nem.
Valójában a lengyel nyugdíjállamosítási tervről szól Marek Tatala és Fred Roeder cikke, de már a címben magyar betegséget emlegetnek, ami most már egész Közép-Európában fertőz.
Krakkóban védte meg a magyar kormányt a minibékemenet. Bayer Zsolt Csizmadia Lászlóval exportálodótt a lengyel városba.
Fazekas miniszter úr túligérte Orbán miniszterelnök urat.
A Bálna építmény megnyitóján szúrta ki a HVG, hogy a Orbán eltűnt az egyik alkotásról, illetve annak a fényképéről.
Orbán ma is volt a rádióban. Az élő és a féldisznó kisebb áfája nem szociális intézkedés. Lesz olyan is, a családosok fantasztikus lehetőséget kapnak. A devizahitelesek nagy megmentésével a Kúriára kell várni.
A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XII. ülésén azt mondta: bármi lesz is a következő magyarországi parlamenti választás eredménye, az elég valószínűnek tűnik, hogy az ebben a ciklusban lefektetett alkotmányos alapok „nem lesznek fölszedhetők”.
A budapesti Erkel Színház újranyitásán beszélt arról is, hogy sok természeti népnek nincs gazdasága, GDP-je, külkereskedelmi mérlege, és gyakran még pénzt sem használnak, de „tíz körömmel ragaszkodnak” saját kultúrájukhoz, hagyományaikhoz, ahhoz, ami megkülönbözteti őket másoktól.
Fáradtan kezdett a kormányfő, de aztán belejött.
Vagy az előző nap fejeződött be későn, vagy ez a mostani kezdődött túl korán.
Egyáltalán nem érti, miért kavar vihart, pláne, hogy miért érdekli az amerikaiakat az, hogy a magyar országgyűlés egyik képviselője a korlátba verte élettársa fejét, majd azt hazudta, hogy a nő megbotlott egy komondorban.