A csapat azért került nehéz helyzetbe, mert a 7,5 milliárdos adósságot ledolgozó város nem támogatta tovább a működését.
A dokumentum ritka bepillantást enged a magyar-amerikai kapcsolatokba. Kiderül belőle, hogy az amerikaiak már nem akarják számon kérni a magyar kormányon a demokrácia leépülését, viszont frusztrálja őket, hogy cserében alig kapnak valamit szövetségesüktől. Az iratban előkerül Orbán magyar semlegességről szóló megjegyzése is.
Ezt mondta az Európai Bizottság első alelnöke arra, hogy Orbán őt a Kossuth Rádióban Soros emberének nevezte. Sargentini szerint „a társországok tétlensége arra bátorítja Orbánt, hogy folytassa antidemokratikus útját”.
Orbán tíz éve és a Kormányzati Tájékoztatási Központ most.
Orbán szerint a magyar médiában liberális túlsúly van. Ezt valószínűleg a nem fideszesek közül is sokan elfogadják. Ötféleképpen mondjuk el, hogy miért nincs igaza.
A miniszterelnök szerint nem igazak azok a hírek, amelyek arról szólnak, hogy Washingtonban aggódnak a budapesti kínai és orosz befolyás miatt.
Hol máshol.
És vitatkoznak a politikáról.
Az amerikai lapnak nyilatkozó amerikai kormányzati források szerint nehezen megy az együttműködés a magyarokkal.
Valószínűleg elfáradhattak a cenzorok.
A miniszterelnök Andy Vajnára emlékezve kezdett néplélektani elemzésbe.
A szőnyegeket az Iparművészetitől, a festményeket és a szobrokat a Szépművészetiből kölcsönözték ki Orbán Viktornak.
Igen, AZT.
A világ legismertebb populizmuskutatója a Twitteren ír a magyar kormány amerikai tanácsadóinak szerepéről.