Iránról, Izraelről, Gázáról és Ukrajnáról tárgyalnak az uniós állam- és kormányfők az EP-választás előtti utolsó csúcstalálkozójukon. De az uniós gazdaság versenyképessége is szóba kerül majd.

Az áldozatok között több gyerek is van.

A BBC-nek ennyi halottat sikerült azonosítani, de a valós szám sokkal nagyobb lehet.

Aggasztó lőszerhiányról beszélt az ukrán elnök, miközben „Washingtonban politikai játékot játszanak.”

Ezzel válaszolt John Kirby elnöki szóvivő arra, hogy miért nem lövik le az Ukrajnát támadó orosz rakétákat és drónokat is.

A szenátus már februárban egyben megszavazta a csomagot.

Hiszen Ukrajnához hasonlóan Izrael sem tagja a NATO-nak, a nyugati államok mégis a segítségére siettek az iráni dróntámadás idején.

Lőszerhiány, megkésett nyugati segítség, elöregedett állomány, terrorbombázások és több frontszakaszon intenzíven támadó oroszok: súlyos nehézségeik vannak az ukránoknak, akiket a partnereik közben azzal vádolnak, hogy nincs stratégiájuk. Az állóháborúból azonban az oroszok sem tudnak kilépni, nagy áttörés továbbra sem várható. Katonai elemzős interjú Jójárt Krisztiánnal, a John Lukács Intézet kutatójával.

Rácz András helyre tette a politikus által elmondott konteókat.

Putyin célja idén az ukránok harci moráljának felőrlése lehet katonai szakemberek és elemzők szerint.

Biden szóvá is tette a kínai elnöknek az ügyet.

A brit védelmi miniszter szerint nagy áttörést jelentene az új lézerrendszer a frontokon.

Oroszország nagyszabású rakéta- és dróncsapást mért az ukrán energetikai infrastruktúrára.

Putyin nem bocsátotta meg a krími hídra mért csapásokat.

Az ukrán államfő szerint Trump terve a háború lezárására primitív, de azért várja a volt elnök látogatását.