Mert az csak „az angolszászok és ukrán bábfiguráik újabb átverése”. A Kreml csak olyan béketervről tárgyalna, ami figyelembe veszi, mi a helyzet a fronton.

Ezek szerint az egész EU-ban csak két ország van, amely magáénak vallja a tömeggyilkos háborút indító Putyin „értékeit”.

Az európai embargós politika fő célja már nem a teljes tiltás, hanem az, hogy megdrágítsák a harmadik országok közreműködésével bonyolított orosz kereskedelmet.

A hitel fedezeteként felhasználják azokat az orosz vagyoni eszközöket is, amiket az EU befagyasztott.

És a kiemelet infrastrukturális létesítményekben is, kivéve azoknak, akiknek a munkájukhoz elengedhetetlenül szükséges az orosz üzenetküldő platform.

Az ötletet felvető lengyel külügyminiszter az év elején még egészen máshogy gondolkodott a témáról.

Az orosz elnök szerint a drónok tervezésével, tesztelésével és sorozatgyártásával speciális kutatási és gyártási központok fognak foglalkozni, 2030-ig Oroszországban 48 ilyen létesítmény fog megépülni.

Az EP strasbourgi plenáris ülésén 425 szavazattal, 131 ellenében, 63 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint a jelenlegi korlátozások feloldása nélkül Ukrajna nem tudja teljesen gyakorolni az önvédelemhez való jogát, és így a lakossága és az infrastruktúrája továbbra is ki van téve a támadásoknak.

India eközben Oroszország egyik legnagyobb fegyverimportőre is.

Az ukrán elnök korábban beszélt arról, hogy a saját béketervét szeretné megmutatni a jelenlegi elnöknek és mindkét elnökjelöltnek is.

Hatalmas robbanást videóztak a határtól több mint négyszáz kilométerre fekvő toropeci bázisnál.

Nemrég az is felmerült, hogy már első osztálytól be kell vezetni a katonai alapképzést.

Az Ukrajna elleni invázió kezdete óta egyről másfél milliósra nőtt a katonaállomány.

Arab közvetítéssel megy a hadifogolycsere.

Németh Zsolt azzal reagált a kritikákra, hogy Kína ideológiai elvárások nélkül ad pénzt, Magyarországnak pedig kell a mentőöv.